Karácsony

Végülis nem sült el rosszul. Bár egy kicsit kapkodós és menetelős volt. Kevesebb idő jutott az elcsendesedésre, de jó volt. Apával megbékültünk 23.án és szépen egyetértésben feldíszítettük a fát J Kicsit büszke vagyok magamra, mert történt egy apróság az égő sorunkat nem lehetett kigobozni. És apa mondta csak úgy menthetjük meg az egyiket ha a másikat elvágja. Igen ám, de akkor kevés lett az izzó. Máskor ezen vélhetőleg sírógörcsöt kaptam volna, de most mondtam apának ugorjon le tescoba hátha. Persze nem volt, de mire vissza ért félig kész volt a fa. Szépen befejeztük és az egy égősorral is jól néz ki.

24.reggel mi 6kor keltünk, hogy beelőzzük a fiúkat.:-) Annyira jól sikerült, hogy a fiúk csak 7:30kor keltek, de akkor aztán volt nagy öröm. Mindenki kibotorkált pizsiben komásan, de hamar magukhoz tértek J Koli a Tőlünk kapott játékok közül a lap topnak örült a legjobban Benus pedig a wow-os  tűzoltóautónak.

Benus élete első csillagszórója :-)

Koli csinálta Rólunk. Nagyon ügyi...

 A többivel is játszanak, de ezek voltak a kedvencek. Azóta még fejenként minimum 6 -6 játékot kaptak azok közül viszi kolinál a pénztárgép a pálmát ami valóban egy nagyon komoly szép játék fisher price. Benusnak pedig a porszívó.(playskool mindent dumál, porszívózós hangot ad és természetesen minket az örületbe kerget J Itt is szeretném mindenkinek megköszöni a rengeteg csoda szép ajándékot amit kaptunk.

 Aztán este mentünk mamáékhoz. Oda is megjött a jézuska.

Mamát is megszerette..

Papával csillagszóró...

A fiúk itt is sok mindent kaptak, de aminek nagyon örültem (önző módon magamról írok), hogy Én egy MAGNACUM LAUDE koncert jegyet kaptam. Amire a szüleimmel mentem. Eszméletlen jól éreztem magam és igazán kikapcsolt/feltöltött és alig várom, hogy legközelebb is eljussak…. Nagyon jó volt SZÓVAL KÖSZÖNÖM!

25-én megint anyáékhoz mentünk ebédre és délután jött a nagy család .Ez egész muris volt, mert rengeteg gyerek és felnőtt jött össze mamáék háza egész kicsi lett J

26-án pedig Jancsi papáék jöttek hozzánk és utána mentünk a kicsi keresztlányunkhoz és a szüleihez J

Ami egy kicsit beárnyékolta az ünnepet, hogy apa 25-én és 26-án is dolgozott. Igaz csak este, de azért nagyon hiányzott.

Külön öröm, hogy úgy láttam az ajándékaink célt értek és mindenki örült. De talán legjobban az Apukám. Ami nagyon nagy szó, mert neki nehéz eltalálni. Ő is kapott Magna jegyet( mi ketten imádjuk) és egy lap top táskát J

JA és még valami! Benus kicsit nehezebben viselte ezt az egész karácsonyosdit. Nyűgös volt sokat sírdogált. Bontani nem nagyon akart, de Koli ő meg hát rá se lehetett ismerni J Mindenki megkérdezte Tőlünk, hogy betanítottuk?? J Ugyanis mindenkinek Boldog karácsonyt kívánt és puszit is adott és ami még nekem sokat jelentett, mert szerintem egy 3,5 évestől nagy dolog, hogy Mamáéknál 24-én este nem az volt az első hogy Ő kibontsa a játékát hanem oda szaladt hozzám és mondta ő adja oda az ajándékokat és valóban szépen oda vitte mindenkinek. Utálja ha fotózzuk, de most mégis hagyta hiszti nélkül. Egyszer ő maga jött mellém és mondta apának fotózzon le minket. Ekkor átkarolta a nyakam kaptam egy nagy cuppanóst és azt mondta : Boldog Karácsonyt Anya nagyon szeretlek. Gondolhatja mindenki én ennél szebb ajándékot nem kaphattam….  Asszem azért sikerült átadni neki valamit hiszen a felsorolt dolgok azt tükrözik , hogy fontos volt neki és , hogy átjárta a karácsony szelleme….

 Amikor nagyon megható volt-..

Annyira cuki...

Kicsit rám is hasonlít...

A különleges karácsony…

Ma rádöbbentem, hogy inkább az örült jelzi az idei karácsonyt. Ma még egyedül kellett kitakarítanom. Anyuéknak mosnom kelet, ruhát, függönyt (még nem működik a mosógép) és délután még vagyis most kéne már indulnom a fodrászhoz, de elment a kedvem. Elfáradtam és csak is kizárólag a fiúkra és apára vágyom . És a legszarabb, hogy az én hülyeségem felhúzta apát és összevesztünk L Ő ment el még utoljára vásárolni nekünk is meg szüleim is megkérték, hogy vásároljon be. Én barom megkérdeztem Tőle, hogy mikor jön ez hiba volt, mert sose bírta a sürgetést. És utána már magyarázhattam neki, hogy csak érdeklődés volt nem így fogta fel. A baj alapjában véve az, hogy ma reggel tette le az éjjelt és elfáradt. Jogosan. Egy hete a bolondok háza uralkodik. De most én is elfáradtam. Tegnap éjfélig sütöttem az utolsó sütit amire rájöttem, hogy felesleges volt, mert én már annyi sütit sütöttem, meg hogy gyakorlatilag már undorom van Tőlük. És tudom jogosan mondhatja bárki, hogy mért nem mondtam nemet a szüleimnek. Azért, mert köztünk nagyon erős a kötelék és egyrészt kötelességemnek éreztem másrészt jól esett segíteni és nem is lett volna gond ha apa nem éjjeles és nem jön a karácsony. Nem sikerült igazából ráhangolódni az ünnepre L Ez rossz nekem mert a kedvenc ünnepem, de valahogy idén nem úgy alakult … ÉS itt van, hogy ha holnap este szüleimhez szeretnénk menni akkor nekünk reggelre jön a jézuska eleve nem vagyok vele megbékélve és ráadásul éjjel díszítjük a fát. De abban reménykedem, hogy talán ez majd egy kicsit összehoz minket apával…. Úgy sajnálom, de ez így alakult. Most olvastam egy kedves barátom blogját (Kikocs) és persze jól sírva fakadtam, mert pont azt írta, hogy nem az a fontos hogy tisztaság legyen nekem meg ez volt a fontos ezért „nem foglalkoztam” ma délelőtt a fiúkkal. Úgy látszik még bőven van mit tanulom az életben. Most azon igyekszek, hogy ettől a perctől kezdve csak a fiúknak és Apának legyek  és, hogy talán átjárjon minket a karácsony szelleme!

Ha kívánhatnék egyet azt kívánnám, hogy az egész családom álma teljesüljön……..

Minden kedves Barátomnak és Ismerősömnek Áldott Békés Karácsonyt kívánok.

Furcsa érzések és egy különleges karácsony……

Furcsa érzések és egy különleges karácsony……

Anyuék szombaton ideköltöztek. Hihetetlen. A ház gyönyörű lett. Iszonyú jó izlése van a szüleimnek és nagyon jó ötleteik. Szegények tegnap este nagyon elkeseredtek, hogy soha nem lesznek kész. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy tegnap nem tudtunk neki állni a pakolásnak így gyakorlatilag az egész életük dobozokban és zsákokban állt mindenhol. Ma már jobb a helyzet. Fáradtak, de csinálják nem hagyják abba és aminek nagyon örülök Apukám attól függetlenül, hogy fáradt jó kedvű és úgy látom lelkes is.

Kimondhatatlan érzés az , hogy mennyire Boldog vagyok, hogy Ők a szüleim. Nem fiatalok és olyan dolgot vállaltak amit mások fiatalon se. És végig csinálják és töretlenek 3 hét alatt kelet egy 190 nm házat felújítaniuk. Apukám munka után rohant a házhoz és utána rohant anyagért segítette a munkásokat. Anyukám pedig majdnem egyedül össze pakolta az életüket. Nem könnyű. Kicsit féltem kiborulnak és lehet még fognak sőt biztos, mert mindig van holtpont, de akkor itt leszünk mi nekik.

Tisztelettel nézem őket és remélem egyszer olyan lehetek mint Ők J Remélem egyszer a fiaim így fognak rám gondolni. (könnyes szemmel gondolok most rájuk).

Nagyon jó érzés, hogy pénteken és szombaton mire jöttek úgy ahogy ki tudtam takarítani náluk ami asszem nagy segítség volt. És itt is szeretném megköszöni a férjemnek a rengeteg türelmet amit tanúsított irántam és a szüleim ,Apukám felé. Aki után tolta a barkácsáruházban a kocsit , J pakolta vele az anyagokat, ha kelet embert keresett ja megtanult parkettázni, lambériát illetve burkolatot verni. ÉS azt, hogy elviselte, hogy vele veszekedtem az időhiánya miatt pedig én kértem, hogy segítsen a szüleimnek.. és még egy fontos dolgot szeretnék köszöni azt hogy az én drága „kishúgomnak” hőn áhított vágyát megvalósítottuk.  Elment este 9kor ikában egy komplett ágyat megvenni személy autóval a -15fokban ezek után lehúzott ablak fél vállal tartva a cucost haza jött és pénteken éjjel elment összerakni neki, hogy reggel meglepi legyen. Volt is meglepi és csak azt sajnálom, hogy rajtam kívül senki nem látta Niki arcát. Majdnem eldobta a tükröt ami a kezében és a nyakamba ugorott.

Szóval Apa köszönöm.

Karácsony.

Nos ez most egy kicsit háttérbe szorul MA reggel mentem Benushoz és megtorpantam, hogy az adventi naptárjában már csak az alsó sor van.  Vagyis már nincs egy hét. Nehéz így ráhangolódni. Igazából mindenki a házzal van elfoglalva meg azzal, hogy amint tudunk ott legyünk velük, mert kell még a sok kéz. De azért már nagyon várom. Kolival minden este megszámoljuk mennyit alszunk még a jézuskáig. MA nézegettem, hogy meg van minden ajándék csak bekéne csomozni őket. JA és csütörtökön megvettük a fánkat. Na azt nagyon várom ugyanis idén eltértünk a megszokódtól. Nem olyan magas mint eddig volt. Kb 190 magas de annyira terebélyes, hogy szerintem a fél nappali tele lesz vele. Aranyos volt koli mikor megvettük. Elmagyaráztam Neki, hogy a jézuskának segítünk, mert nagyon nehéz és ő nem bírná elhozni stb. De mi mindig az Aposoméknál tároljuk, mert nincs hova tenni itthon. Mikor megálltunk, hogy kitegyük. Koli sírva fakadt és kérdezte, hogy akkor ez nem is a mi fánk??? hanem a papáé és hogy azt mondtam, hogy ez a mi fánk----- Nagyon aranyos volt…. Egy valami bánt egy kicsit, hogy ebben a felfordulásban kevés időm jutott a fiúkra, de ez ma tudatosult bennem és bár majd meg halok azért, hogy a szüleimmel és a tesóimmal legyek ezekben a napokban és hogy nekik segíthessek, de van családom és 2 kisfiam akik számítanak rám. Szóval holnaptól  bármennyire is nehéz többet kell együtt lennünk hiszen a szeretett ünnepe jön ők meg napi 2-3 órát látnak.... Tudom nem hallnak bele, de azért akkor is Karácsony jön.

Advent!

Vasárnap megcsináltuk Kolival a koszorút! Nagyon hatása alatt van. Nem igazán érti, hogy mért nem gyújtjuk meg az összest J A Beni pedig minden áron meg akarja fogni a lángot. Többször sikerült, de még csak nem is sírt. Mára hál istennek már kicsit megszokta és ha meg gyújtom akkor csak tapsol neki. Nagy élmény Nekem , hogy este ha meg gyújtjuk Koli rögtön kéri, hogy kapcsoljuk be a zenét( gyerek karácsony a cd címe és az összes nagy klasszikus rajta van.) Imádják ezt a cd. Ilyenkor körbe üljük a koszorút és énekelünk. Szoktunk mellé narancsot, mandarint, diót, mandulát enni J Iszonyúan varázslatos és megható nézni a saját gyerekeimet ahogy ülnek csillogó szemmel és látom nagyon élvezik. Nekem ez a gyerekkoromat hozza vissza. Anyukámmal és a tesóimmal pont ugyan ezt csináltuk mindig és nagy öröm, hogy ezt tovább adhatom a fiúknak.

 Kb 1,5 hónapig varrtuk Anyukámmal, Adrival és Nikivel a fiúk adventi naptárját. Tegnap éjjel kellett kirakni. Először mivel nagyon szarul voltam gondoltam majd ma kirakom. De aztán erőt vettem magamon és kitettem. És reggel az öröm mindenért kárpótolt. Benike kiabált, hogy ott van – ott van és tapsolt mutogatott. Koli pedig végig kérdezte ki csinálta ezt? Mire való? Megnéztük az összesen , hogy milyen ábra van. Megnéztük a számokat. És nagyon elégedett volt mikor kivettük az egyesből a gumicukrot J Beni még ezt nem igazán érti. Persze ő is megkapta az elsőt, de nem érti mért nem lehet többet J Persze ez nem is elvárható Tőle. Így napjában többször oda rohan és mondja kérem, kérem. Aztán picit  sír mikor nem kapja meg, de szerintem pár nap múlva érteni fogja. Hiszen azt is tudja mikor kap reggel rudit J Amikor készítettem bevallóm ez kiment a fejemből, hogy vele nehezebb dió lesz, de nem baj majd megszokja.

 Benusé :-)

A képet fent én varrtam. A fülek elkészítésében Anyukám segédkezett.

Kolié 24 db kiscsizma :-)

Mindegyikre Mi  (Anyu, Adri, Niki és én) hímeztük az ábrákat .

Nagyon karácsonyi a hangulatom J Kint már mindent feldíszítettünk. És délután itt bent is fogunk J Imádom, hogy pont olyan lelkesek mint én :-)))))) És minden nagyon tetszik nekik :-)

Ami még izgalmasabbá teszi számomra a várakozást, készülődést, hogy Szüleim és testvéreim dec 18-án költöznek ide Érdre. Nekem ez nagyon sokat jelent. Közzel leszünk egymáshoz. A ház amibe jönnek nagyon szép J ÉS olyan jó érzés mikor valamiért le kell ugranunk oda. Láttam már a csempéket, a padlót, ajtókat mindent. Egy felújítás önmagában is nagyon jó dolog, de így hogy része vagyok és tudom mi az eredménye nagyon izgi. És a karácsonyt már ott töltjük. A szép nagy házban. És remélem édesanyám élete álma is valóra válhat, hogy a családi házban egy nagyon nagy fenyőfája legyen J Koli is kezdi már érteni, hogy mi zajlik. Eleinte nem értette, hogy mért megyünk oda, de most hogy többször átmentünk mindig elmondtuk neki, hogy kinek melyik lesz a szobája így már mondja magától is, hogy a mamájéké ez a ház és nem sokára jönnek. Véleménye szerint a legnagyobb szoba az övé lesz J Ez az egész úgy zajlott, hogy az emeleten megmutattuk neki, hogy melyik  a mamaék szobája melyik a Niki szobája és a középső szobára nem mondtunk semmit. Erre először mondta, hogy jó akkor az a Kriszkián (Krisztián Niki barátja) szobája mondtuk nem ő a Nikivel lakik akkor rám nézett és közölte, hogy jó akkor az én szobám lesz J És azóta így emlegeti.

Koli és a jézuska....

Egy kis szöszenet amiért érdemes várni, hogy nőjenek a gyerkők
Koliék elkezdtek a karácsonyi témával foglalkozni. hétfőn mikor mentem érte megkérdezte, hogy otthon van a jézuska. úgy meglepődtem, hogy először köpni, nyelni nem tudtam, aztán mondtam neki, hogy nem még nincs ott, és hogy még csak figyeli a jó és rossz gyerekeket. NA erre jött a köv. kérdés. Honnan figyeli? Fentről az égből. De honnan a fa tetejéről, mert én nem látom ott őt. Na valahogy elterelődött a szó róla, aminek nagyon örültem, mert kezdtem belezavarodni a válaszokba. Váratlanul ért. Erre meg tegnap megyek. "Anya akkor a jézuska fent van és néz? Igen. Jó akkor én jó leszek. De anya ezt nem értem, hogy jön le? Hát leszáll hozzánk, mert vannak szárnyai.." megyünk a kocsihoz, és egyszer csak megáll. Néz nagyon, és nem mozdul. "Hát én nem értem ezt a jézuskát. Mért nem láthatom? Szeretném neki elmondani, hogy jó vagyok és puszit adni"
Annyira édes volt, hogy az nem igaz. Látom, hogy nem érti, és nem tud vele napi rendre térni. Már várom ma mi lesz

Állatkert

Lévén, hogy őszi szünet volt apával megbeszéltük, hogy elmegyünk még egyszer idén állatkertbe. Azon felbuzdulva, hogy mennyire, jól sikerült a sárgabuszos turné gondoltuk, hogy elmegyünk vonattal, metróval, földalattival. Hát eljött a péntek. Én nagyon vártam így mindenki előtt keltem mentem a pékségbe hoztam a friss reggelit és az útra  valót is. Mikor koli fel kelt, már érződött, hogy nem az a csodás nap lesz amire készültünk. Már nem akart felöltözni nem akart reggelizni. Hiába mondtunk bármit is , hogy a vonat nem vár stb nem izgatta. Nagy nehezen összekészültünk és elindultunk. Ekkor már mondtam apának készüljön, mert nehéz lesz, Koli kedvtelen. NA a vonatozás jól indult. Benike kerek szemekkel nézet ő még nem volt. Koli meg vigyorgott. A déli előtt már kezdett fogyni a türelem , de azért beértünk. Aztán metró és földalatti. Ez nagy csoda volt mind kettőjüknek. Egy mukk nélkül jöttek átszálltunk stb. Végre oda értünk ami nem is volt sok idő. Kb 60 perc. Kocsival is lett volna ennyi… Szóval bementünk. Apa elment állateledelt venni már itt kezdődött ordított az apja után és persze földön fetrenget, hogy ő apát akarja. Megjött apa kolit megnyugtattuk és indulás. Először a vízilovakhoz értünk kolit nem nagyon hatotta meg. Erre mondom apának vegyük fel benit hátha látja. Apa á nem hiszem, ha nem mozognak nem látja. Azért én fölvettem és látta J Hangosan elkezdett kiabálni, hogy van ott van J Nagyon édes volt. Az egész történethez tudni kell, hogy beni ez idáig soha nem élvezte az állatkertet. Nem érdekelték az állatok meg semmi.. Aztán mentünk tovább és egy helyen rengeteg flamingo volt. Beninek nagyon tetszet. Közel is ment, hogy jobban lásson. Erre koli elkezdett kiabálni velem is meg apával is, hogy gyorsan vegyük el onnan a benit, mert meg fogják harapni. Ez alapvetően mókás lett volna csak hogy koli majdnem sírógörcsöt kapott, mert nem voltunk hajlandóak arrébb venni. Haladtunk tovább néztük, a rókákat, gólyákat, elefántokat. beninek minden tetszett. Kolit annyira nem hatott meg. Erre oda értünk a játszótérhez. NA itt szakadt vége mindennek. Oda engedtük Kolit csak , hogy utána nem bírtuk elhozni onnan. Sikított, üvöltött olyan óriási könnyeket potyogtatott, hogy mindenki minket nézett, hogy mit csináltunk szegény gyerekkel. Azért tudni kell, hogy vagy 30 percet játszott én a benivel már 3x megnéztem a zsiráfokat mikor szerettünk volna tovább indulni és nem…. NA nagy nehezen nem is tudom végül, hogy de mentünk. Ekkor visszamentünk a zsiráfokhoz a kajával. Legnagyobb megdöbbenésemre Beni nem ijedt meg Tőlük és folyamatosan etette. A zsiráf meg annyira jó fej volt, hogy teljesen lehajolt benihez és nem tágított amíg adta neki benus csak vele foglalkozott J Kolit persze ez se izgatta nagyon és félt Tőle… Na haladtunk tovább elértünk a tigrisekig ahol egy dzsipbe lehet bemászni és játszani. Egy idő után menni szerettünk volna koli persze nem L Mikor kivettem a kocsiból és leakartam állítani a földre jött az üvöltés, földhöz vágta magát és végül megdobott kővel. Innentől bármit akartunk hisztibe fulladt. Sorolhatnám , de nem fogom, mert keserű élmény. Azért csináltuk az egészet, hogy jól érezzék magukat erre egy közel harc lett az egészből. Ami pozitív volt, hogy Beni tényleg nagyon élvezte. Én még ősszel sose láttam az állat kertet és gyönyörű volt. Az állatok is nagyon szépek voltak. Mindenkin már téli bunda volt amitől valami gyönyörűek voltak. S végén még láttunk egy fekete hattyú párt. Én alig hittem a szememnek. Gyönyörű szépek voltak.. Kár , hogy Koli ezt se tudta élvezni L

Koli, Beni, anya és a sárga busz …. (volán!)

Tegnap reggel apa elvitte a kocsit szervizbe és utána el is ment dolgozni. Gondoltam egy nagyot és úgy döntöttem elmegyek a fiúkkal a stop shopig. Aki ismerős tudja Tőlünk mennyire van aki nem annak kb ra mondom 2-2,5 km. Mivel őszi szünet van gondoltam programnak jó lesz. Mondtam Kolinak lefelé gyalog fölfelé busszal jövünk. Na ettől nagyon beindult J Szégyen  vagy nem még nem ült buszon. Lehet kényelmes anyuka vagyok 90%ban kocsival jövünk megyünk… Bár ezek olyan turnék mikor vásárolni megyünk. Ettől függetlenül cseppet se vagyunk lusták, mert állandóan jövünk ,megyünk kirándulunk….

Szóval elindultunk. Féltem Tőle így még itthon megígértem kolinak ha leérünk a központba kapnak pogit és csak egy motort vittem a beninek. Elmagyaráztam Kolinak, hogy ő már nagy fiú és inkább sétáljon benne is volt. J Az én ügyes okos nagy fiam minden hisztis és nyivákolás nélkül lesétálta ezt a távot. Tátva maradt a szám annyira ügyes volt. Aztán bementünk a dm-be. Mivel benike babakocsiban volt így koli hozta a kiskocsit és vásárolt J Frankon ő pakolt be és utána a futószalagra is. Nagyon ügyi volt .Ezzel meg is voltunk és indultunk megkeresni a buszt. Még zárva voltak az ajtók mikor oda értünk, de teljesen oda volt meg vissza a gyönyörtől koli. Közben Juci mama lépett oda hozzánk. Láthatólag nagyon meglepődött hogy mi vagyunk ott, de örült köszöntünk is. Aztán végre jött a vezető felszálltunk és koli is leült.

Benike tátott szájjal nézte az egészet.   

Koli pedig vigyorgott össze vissza és mindent látni akart J

Végül haza értünk sikeresen leszálltunk. Nagyon megkönnyebbültem, mert reggel még egy merész vállalkozásnak tűnt, de jól sült el és láttam, hogy élményt tudtam szerezni a fiúknak. Jó volt. Büszke vagyok rájuk és magamra is…. Este kolika még azt kérdezte, hogy  sárga busz már alszik-e és hogy hol van… Szóval jó volt.



Beni kisfiú lett ….

Nem tudom , hogy mért, de apával úgy döntöttünk , hogy szétszereljük beni kiságyát. Nagyon felkészültünk rá, hogy majd ott kell mellette ülni altatni. Arra is ,hogy nem lesz könnyű menet, de nem adjuk fel. A kiságy rácsait se raktuk el csak az egyik sarokig. Elől hagytuk a szerszámokat is. Erre délután 3 szor kelet csak bemenni és utána úgy maradt és minden nyik nélkül aludt 1,5 órát. Ez volt az első döbbenet, de gondoltuk csak mákunk volt. Persze be kell vallanom, hogy mikor elaludt apa karjaiban jól kisírtam magamat. Tudom örülnöm kéne, de egy kicsit olyan mintha elvesztettem volna a kisbabámat… ÉS tényleg nem erre számítottunk. Én a lelkem legmélyén úgy gondoltam, hogy nem fog menni és akkor mehet minden a régiben. Aztán jött az este. Beraktuk Benust ugyan úgy csináltunk mindent ahogyan szoktunk és minden mocorgás nélkül elaludt. Egyszer se kelet bemenni hozzá. Ma déluránra is rákészültem főleg mert ma egyedül voltam vele. De bevittem és egyszer se kelet mennem hanem 10 perc után csend lett és azóta is álmon mezőn jár…. Furcsa. Koli igényelte azt, hogy mellé feküdjek és sokáig. Már beni is megszületett mire elhagytuk. Erre itt van ez a kis manó aki úgy lett kisfiú, hogy észre se vettük. Büszke vagyok Rá, de a lelkem még kicsit sír. Apa mondta szétszedi a pelenkázót is na erre nemet mondta, mert az nekem túl gyors lenne. Talán majd jövő hónapban… aztán már csak nagyon apró dolgok maradnak a babás korból : cumi,cumisüveg és a pelus. Aztán már nem baba többé… Persze még használunk babakocsit, de azt is ritkán. Tavasszal már tutti nem kell az se. Most a többi elhagyását se fogom erőltetni majd szépen lassan…

Benus szösszenet…

Van Nekünk egy 11 hónapos keresztlányunk. Ő a Bogi baba. Nagyon szeretjük és sokat találkozunk is vele. Így a fiúk tudják, hogy ki ő. Koli az elejétől kezdve szeretettel nyúlt felé , nézegette és még kérdezgette is, hogy hogy van stb. Beni már más helyzet. Eleinte egyértelműen látszott rajta, hogy féltékeny a babára. Aztán egy 2 hónapja kb már nem bántotta… Elsőre oda megy megpuszilja megsimizi .aztán elkezdte oda vinni neki a játékokat és végül mindig durváskodik és oda dobja vagy megüti szegényt L Nem értem miért csinálja ezt???!! Látom, hogy érdekli a kislány és szereti is, de valamiért mégis durva vele… ez rossz… De egy ideje kint van a falon is Bogika és mindig megnézegettük. Meg mamáéknál is megnézni és mondja baba. Ma addig hisztizett a kép alatt míg  le nem vettem neki. Nézte nézte, beszélt hozzá. Mondtuk apával ott van Bogika és egyszer csak megszólalt Bobi. Remélem nem haragszik meg érte senki, hogy így mondja, de annyira aranyos volt. És tudja hogy ki ő és csak nézte nézte és hívogatta. „bobi baba”….

Mint a gomba....

Beni!

Megint sokat fejlődött J Apa megtanította neki a következő szavakat : viág –virág, beni ezt így mondja csak nagyon megnyomja a b betűt és hozzá teszi, hogy baba J Titi,nini – Niki, Adi – Adri,  ujzi-lujzi. Amit mond még a papa, mama, anya, apa, kérem, nem, adjál, inni, tea, momo-motor, hina-hinta Kolit még mindig nem mondja csak néz rá és röhög J ha pedig nincsen  itthon akkor megy be a szobájába és keresi, de nem mondja ki. Érdekes…… Viszont egy nagyon édes dolgot tanult meg Kolitól. Egyik nap koli felállt ebéd után és megtörölte a száját a konyharuhába. Erre beni kiszállt nézem mit csinál hát oda ment levette a konyha ruhát megtörölte a száját és vissza tette a rongyot. Nagyon édes volt. Miután látta, hogy nekem ez mennyire tetszett kért még egy egy falatot és megismételte J Új tudomány, hogy megkérdezem hogy kaki van erre bólogat és megy a pelenkázóhoz. Vagy pedig ha kérdezem hol a kaki mutatja és mondja itt an J Ezt koli nem csinált .. Tudom ez nem jelent semmit, de jó dolog.

Egyre jobb a kockázásban és a forma bedobósban. Ha pedig rendrakás van ő is segít. Sőt ha elmondom, hogy vidd a helyére hellyel közel meg is csinálja.

Az egyetlen amivel kicsit gondban vagyok az evés. Sok mindent nem fogad, de a legnagyobb bánatom, hogy semmilyen felvágottat, sajtot nem eszik. Max vajat kenhetek a kenyérre , de sokszor még azt se eszi meg csak rázogatja a kezén nem értem?? !!! Mért nem esznek normálisan az én gyerekeim?? No mindegy majd csak megoldódik.

Koli!

Továbbra is nagy fiús. Új dolog, hogy bevonul a szobájába és még be is hajtja maga mögött az ajtót. Először mentem be gondoltam valami nagy zsiványságot csinált, de nem. Gyönyörűen összerakta a fa vonat szettet és játszott. 30 percet volt el vele . végül kijött és mondta elpakoltam anya. És tényleg…. Csak ámultam. Továbbra is nagyon jól halad a színekkel. Már nem érzem azt, hogy csak ráhibázik tudatosan mondja. A memóriája hihetetlen. Tegnap esti mesénél nodyt olvastam és egy szót kihagytam vagy elvétettem. Erre közölte anya nem jól meséled , mert nem is az van ott hanem és elmondta a komplett oldalt…. Tegnap du-tán fűvett nyírtunk és elültettünk egy pár virágot. Teljesen a hatása alá került. J Nagyon tetszett neki és ő is jött segíteni. Ma reggel mikor kimentünk megfogta a kezem oda húzott ahol ültettünk és közölte, hogy nézd anya mennyire szépek ezek a virágok. Tegnap mi ültettük együtt .. Úgy ragyogott a szeme. Ezt jó így megélni J

Kirándulás :-)

Hétvégén voltunk a vadasparkban és 1,5 órát elvoltunk :-) Ez azért nagy szó, mert eddig mindig kelet valaki miatt futni most úgy ahogy el voltunk. Kolinak tetszettek a gólyák a hollók és minden szárnyas :-) A macikra csak annyit mondott, hogy ja ott vannak . Szerintem apát meg engem jobban meghatott mint őt :-) Viszont az őzikékért nagyon oda volt. Megsimizte őket és hívogatta… A bölénynél közölte, hogy túl nagy feje van és inkább menjünk innen. Gyűjtöttünk makkot és megmutattam nekik mi az makk marci :-) Nagyon tetszett nekik. Benust annyira nem kötötték le az állatok , de eltökélte, hogy ő motorozik hegynek fel és le is. Tényleg van benne erő nagyon sokáig ment. Megnézegette a fa leveleket és ő is gyűjtött terményeket :-) Bohóckodtak kolival aztán megálltunk egy karám mellett ahol látszólag semmi nem volt. De egyszer csak kijött egy kis sete-suta gida az ólból :-) Olyan igazi mesébe illő volt. De nem mutatta magát hosszan csak épp megnéztük és vissza is ment :-)

  Rossz csontok :-)

 
Mak Marcit gyűjtünk :-)
 
 
 
 
 
 

A döntésem...

A döntésem cseppet se végleges, de végre kicsit megnyugodtam én is. Szóval nem igazán éreztem a munkahelyem azt, hogy nagyon várnának és nem is kaptam túl jó híreket. És eleve az egész eljárás (hetekig huztak 3 mondat választ) nem hozta meg a kedvem, hogy vissza menjek. Még a családinapközik is csak várólistán tudják fogadi benit. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy lesz helye. Így Apa elé álltam és mondtam mit szólna ha valahogy megoldanánk 2-3 hónapot míg „csak” gyesen lennék és akkor nem kéne vissza mennem tavasszal. Beleegyezett  Nagyon örültem mert asszem a lelkem mélyén ezt szerettem volna. Így szépen márciusban jelentkezünk az állami bölcsibe. Szeptemberben beszoktatom és utána hajrá. Azt hogy hogyan és merre hajrá még nem tudom, de még arra van is időm. Legrosszabb esetben vissza megyek a régi helyre, Így viszont Beni megkapja ugyan azt az időt amit Koli is velem tölthetett! Koli is 2,5 évesen ment bölibe. Addigra kész volt rá. Remélem beni is. Az hogy megint beteg rövid időn belül már másodszor megint ebben az elhatározásomban erősít meg. Még valami miatt nagyon örülök. Anyukáméknak úgy tűnik sikerül ideköltözni( ezekben a percekben írják alá a szerződést) Már november közepén költöznek. Nekem ez hatlamas dolog…. És így legalább tavasszal és nyáron még tudok nekik segíteni és velük lenni…..


Persze lehet ha vissza szólnak valahonnan ,h ogy felveszik benit és sikerülne akkor itt érden találnom munkát lehet bele mennék, de ehez az kell, hogy legyen konkrétum. Meg persze függ attól is beni, hogy vészeli át a telet. Még bármi lehet, de most ezt az utat követem. Ha közbe minden úgy adodna , hogy sikerül jobb helyre vagy itt érden elmennem dolgozni akkor lehet borul az egész, de addig ez a döntés 

Koli és nagyon jó....

Nagyon okos!!! És tényleg jó hatással van rá az ovi. Amiben én nyáron nem tudtam sikert elérni az ovi elérte. És ez nem esik rosszul. Szakemberek tudták, hogy fogják meg kolit. Most már nagyon ügyesen elrámol maga után és szeret leülni játszani. Szívesen leül legozni , vonatozni, atozni. Szóval végre le lehet ültetni ő t is és utána ha megkéremelpakol. Sőt tegnap este raaszkodott hozzá, hogy ő pakolja el a repülőket lefekvés előtt…
Aztán ami nagy dolgo, hogy végre hajlandó vetkőzni… Nekem a pólónál mindig elakadt ,de megtanították neki a módszert és így megy. Már nem is kell segíteni neki. Miután leveti a ruhát tudja hol a szennyesládája és visz oda. A felöltözés ha ván rá ideje megy ha kicsit is sietni kell akkor nem… Szóval van még mit csiszol, de halad. Végül járhat a zeneoviba (eleinte úgy tűnt túl izgága hozzá). Végül nagyon megszerette és mindig várja a csütörtököt. Az ovónéniket nagyon szereti. Asszem vagy 2 hete nem sír már egyáltalán.
Sokan betegek az oviban, de ő bírja a strapát. 1,5hónapja jár és még nem volt úgy beteg hogy itthon lett volna. Volt egyszer hogy pár napig folyt az orra , de ennyi.
Egy nagyon aranyos történet :
Egyik este Benus nyüglődött a kezemben erre Koli ide állt elénk és azt mondja Neki: „BEnus lesz a barátom?” Mjd meg zabáltam olyan édes volt. Beni nem értette a kérdést, de nagyon érezte az őszinteséget Kolin, mert csak mosolygott  Jó ezt látni. Igazán jó testvérek.
Nem nem állítom, hogy nem veszekszenek dehogynem és néha kell is, de azért nagyon sokat játszanak együtt Koli megvédi benit, vigasztalja ha baj van és szeretgeti is  Beni bár még nem tudja úgy kifejezni, de amint halja, hogy sír koli máris megy oda hozzá. Egyik reggel mikor készültünk az oviba fiúk már készen voltak mesét néztek míg én öltöztem. Erre jövök ki a szobából és látom Beni áll koli mellett és simizi a fejét… Ezt olyan megható látni-.
Nagy kedvencük lett a mi ágyunkon való ugrálás ami veszélyes és nem örülünk neki de ha e mögé nézek akkor nagyon arik aogy kiröhögik egymást és kéz a kézben pattognak 

Most nagyon jó!
Apával mostanában egyre többször érezzük, hogy most igazán jó . Már sokkal könnyebb a fiúkkal. Mikor elmegyünk játszótérre már akkor 5 perc is jut nekünk apával, mert el vannak. Koli megbízható , így ha kicsit távolabb biciklizik akkor is tudom vissza jön, mert ismeri a „szabályokat” és azért látszik rajta még mindig keres a szemével. Vissza vissza néz és ha látja, hogy messze vagyunk jön is vissze. Benike pedig élvezi a motort a mászókázást. Futkároznak, kergetőznek nagyon jó.  Nem gondoltam, hogy eljön az idő, de most a múlthoz képest könnyebb határozottan. Mikor benussal itthon vagyok akkor is. Sokkal több mindenre jut időm. Már ki lehet engedni egy 5-10 percre a kertbe. Persze az ajtó mindig nyitva és hallom mit csinál, de ez már könnyebbség.
Szóval most minden nagyon jó. Most érzem megtérülni azt , hogy milyen jó is a kis korkülönbség. Koli rengeteget unatkozott anno. Nem volt társa. BEninek pont jó az a pár óra míg koli oviba van. Aztán délután együtt játszanak…

Beni!

El kezdődött az ősz :-( Beni 1,5 hete volt beteg. Akkor antibiotikumot szedett. Szombaton éjjel már nem aludtunk, mert úgy köhög, hogy majd meg fullad .... Néha már öklendezésig. Amint vízszintbe kerül nagyon szarul lesz. Hiába van megemelve az ágy, hiába megy a párásító semmi . Mára már mindig szarul van :-( Elvittem a dokihoz..Az orrmandula helyén megállt neki a cucc az üregben és ezért nem jön..... ennek sose lesz vége.... Szóval nem nagyon beteg, de rossz helyen van a slejm... Kapott köptetőt és antibios orrcseppet. + jön a 3 szemfog egyszerre. Enni nem eszik és rossz kedvű.... -És még most izgulhatok is, hogy nem-e kapott el egy hányós vírust, mert egy szegény kisgyerek sugárban összehányta a rendelőt..Nem engedtem oda meg semmi..., de akkor is... Mikor haza jöttem, kifőztem a cumikat, elmostam az üvegét kezet, mostunk jó alaposan, de ennél többet nem tudok tenni ...


Szóval mintha visszaköszönni látszana a tavalyi ősz /tél :-( Ettől nagyon szomorú vagyok. ÉS nagyon sajnálom a kis törpét, mert nagyon megijed mikor állmában, rájön a köhögés. Tegnap csak sírt és csimpaszkodott a nyakamba és mondta "Ana, Ana" én meg nem tudok rajta segíteni....

Amúgy nagyon ügyes és sokat fejlődött J Mindent megért és legtöbbször reagál is. Néhány mondókát mond is, de azért beszélni annyira nem akar még. Bár mostanában volt egy Ana gyere le. Éppen port töröltem mikor ő thomast nézet beálltam a tv elé és szabályosan el kezdett velem veszekedni, hogy jöjjek le J Aztán tegnap asszem azt mondta kérek inni. Szóval alakul, de azért még 90%ban mindenre azt mondja, hogy ana! –Nagyon hasonlít most Kolira. Ugyan azokon megyünk át mint anno Kolin. J Ugyan azokat a dolgokat próbálja ki és ugyan úgy feszegeti a határokat J Nála viszont jó, hogy 10-ből 7 szer már tudjuk kezelni vagy egyszerűen nem vesszük fel amit csinál. Többedik gyerkő valóban könnyebb J

Beni..

Beni és Én!

Megjött a várva várt válasz. Visszavesznek. 2 hónap szabim van.

Viszont ez most kevés, mert döntetnünk kell. Tegnap felhívtam a kiszemelt családinapközit és  minden nagyon rendbe volt míg el nem értünk a mennyiért részhez. Havi 65 ezerért…. Komolyan nem normálisak. Én ezt felháborítónak tartom. A fizetésem felét vinné el. Van még pár érden csak sajnos olyan lehetetlen helyeken ahol Apa kocsi nélkül elég nehezen tudná össze szedni benikét. Ezen felbuzdulva gondoltam végig járom az önkormányzatott.5 helyre kapcsoltak mire az illetékesekhez kerültem. Elmondtam mi a problémám mire a Hölgy elmondta, hogy 120%on működnek a bölcsik és hogy Érden 600 gyerek születik évente nem elvárható hogy mindenkien legyen helye. Éreztem, hogy kezd ideges lenni a segítőm ezért elmondtam neki, hogy én ezt megértem csak hogy ezzel az én problémám nincsen megoldva és hogy nincs e valami támogatás a gyesen lévő anyukáknak. Persze a válasz nem.. Ezek után mondtam úgy hallottam, hogy van olyan családinapközi amiben lehet önkormányzati támogatást kérni. Erre a válasz az volt, hogy igen van ilyen, de természetesen meg van töltve és nincsen hely. Azt mondta a hölgy, hogy tavasszal próbálkozzak. Azt is elmesélte, hogy ezek a magán „intézmények” nem hajlandóak együtt működni velük, mert érden van x darab ilyen intézmény és egy volt hajlandó szerződést kötni velük, de ez engem nem igazán vigasztal. Tehát ha tavasszal dolgozni szeretnék fizetnem, kell és kész. Nincs más választás. Vagy kivárom a jövő szeptembert, csakhogy a munkahelyem vár és van 2 hónap, amíg csak a gyest kapom. Mindegy a válaszok meg vannak már csak döntenünk, kell a szűk lehetőségekből..

Viszont. Ezek után hogy megszűnt a bizonytalanság és  tények vannak el kezdtem Benire koncentrálni. És egy nagyon szép délelőtt van mögöttünk. Elmentünk egy nagyot sétálni, ami isteni jó volt. Benike hol motorozott, hol sétált én meg vele. Arra mentünk amerre Ő szeretett volna. Asszem ő a papájék felé tartott, mert mikor vissza akartam fordítani rámnézett és rázta a fejét, hogy nem nem arra. Látszott tudja az utat és tudatosan ment J Jó ezt látni. Milyen nagy fiú…aztán az ovi kerítésénél vagy 10 pecig is néztük a gyerekeket. Nagyon tetszett neki és persze ment volna be ő is. Végül haza sétáltunk és még ebéd előtt bent játszottunk. Az én kis durva benim végre leült velem szembe kivettük a forma bedobós játékot és végre játszott. Próbálta betenni őket és egyik másik össze is jött és mintha most nyugisabb lett volna mint eddig…. Gyönyörűen evett és megpróbáltunk pohárból inni és meg is fogta azelőtt még sose. Kicsi ment mellé, de azért sikerült és nagyon boldog volt J Tényleg nagyon nő. Egyik nap olvastam egy mondatott „Minden esetben biztosnak kell lennie abban, gyermekének már nem feltétlenül van szüksége arra, ön éjjel-nappal vele legyen” Nagyon megfogott ez a mondat. A tények tudatában januárig ezt fogom figyelni. Ha Benin úgy érzem, hogy neki még kellek és még kell ez kis idő akkor maradunk szeptemberig ha nem akkor megpróbálom megtalálni a legmegfelelőbb napközit…. Bár az érzéseim valahogy azt sugallják, hogy ő neki még kell egy kis idő… valamiért a sors így akarja és ha így lesz minden erőmmel azon leszek, hogy 100 %-ig kiélvezni a vele töltött időt.

Végül pár kép J Hétvégén a Beethoven parkban voltunk J Nagyon jó volt.

Mindenki baba akart lenni :-)

Benus koncentrál :-)

Az első óvó néni előtt :-)

Koli és az őszi táj.

Ovi!

Koli ovi!

Túl vagyok az első leszidáson ami eléggé megérintett… L Először is mikor kedden érte mentem kikerült és azt mondta nem jön haza. Ez már nagyon rosszul esett, míg más kislány, kisfiú ugrott anya/apa nyakába! Történt már ilyen, de ez akkor és most sem esett túl jól.. Vajon mit kap ott meg amiért nem akar haza jönni? Utólag végig gondolva arra jutottam, hogy valszeg a történtek miatt, mert tudta, hogy ezért leszidás lesz.

Szóval óvó néni oda jött és elmondta, hogy Kolos egyszerűen nem viselkedik az asztalnál. Hintázott a széken, lefeküdt, felállt és zavarta a többi gyereket is az étkezésben. Rendbontó… Büntetésbe került és külön ültették egy asztalhoz. Állítólag akkor nagyon elkeseredett….

Huh , de cikki volt. Ott álltam olyan zavarban voltam azt se tudtam mit mondjak… Elmondtam, hogy sajna ezzel itthon se boldogulunk és hogy mit tehetnénk. Elmondta, hogy erre egy módszer van a következetesség. Vagyis, hogy itthon se állhat fel stb. Gondolom látta a fejemen, hogy mennyire zavarban vagyok, mert mondta, hogy azért az tudjam, hogy kolin látszik nagyon ügyes, jól nevelt, aranyos kisfiú. Hogy ő az aki soha nem bántaná a többi gyereket és hogy ő az első aki megvigasztalja a szomorú síró pajtásait. Puszilgatja és ölelgeti őket.. Szóval azt mondta alapvetően nincsen vele baj és még ez bele is fér csak erre oda kell figyelnünk.

Még aznap este elmagyaráztuk Kolinak, hogy ilyet nem szabad és hogy nagyon szomorú az Eszter néni is (óvónő) és mi is. Szerdán azzal várt az óvó néni, hogy mit csináltunk szegény Kolival , mert rá se lehetett ismerni. Ült szépen az asztalnál és nem csinált semmi rosszat. Legalább jó tudni, hogy van értelme elmondani neki a dolgokat J

Bölcsi és munka

Hát a bölcsi kérdés nem úgy tűnik, mintha hamar megoldódna....


Elmentünk Apával egyik nap megnézni a másik önkormányzati bölcsödét. Nagyon szép kívül, belül mindenhol. Ma reggel elmentem, hogy jelentkezzünk. Sajnos itt is az elutasításba futottam bele, de a Vezető nő és a környezett nagyon szimpatikus volt. Kezet nyújtott, bemutatkozott (előző még erre se méltatott) meghallgatott és így szólt: Nézze sajnos nem megy. Márciusban van a felvétel, és szeptemberrel lehet kezdeni. Mondta nagyon sok kisgyereket nem tudott felvenni, és nagyon nem lenne helyén való, ha én így aki most odamentem felvenné. És teljesen igaza van és el is, fogadom. Mert ha én lennék az egyik elutasított és megtudnám, ezt az esetett nekem is rossz, lenne. Szóval korrekt volt a néni csak éppen én nem jutottam előrébb. Azt már tudom, hogy államiba legelőbb 2011 szeptemberében veszik fel.

Viszont így újra felmerült a kérdés: Várjuk ki a jövő szeptembert? Valszeg max csak 1 hónapig kéne gyesen lennem, mert utána kivehetném már a szabimat (nagyabból 3-3.5 hónapnyi van) vagy adjuk be magán bölcsibe? De azt most számoltam, hogy kb akkor a két gyerek havi 50-60 ezerbe kerül. 40 ezer a benzin. Így kb. 100.000-, el is menne. Jó még meg lenne ugyan ennyi. Lehet a sors, úgy akarja, hogy maradjak még Benussal?? (Ami most nagyon jó. Jól elvagyunk. Sokat, játszunk, beszélgettünk. Tényleg nagyon élvezhető kisfiú lett.) ÁÁ tényleg nem tudom eldönteni. Persze sokat lendítene a dolgon, ha a cégem nyilatkozna...

De erre ők 2 hét után még mindig nem képesek. Nem igaz, hogy 2 hét alatt nem bírják kitalálni vissza, vesznek-e és hogy mennyi szabim van... Nem értem és persze ettől már el is ment a kedvem a cégtől, mert mindig ezt csinálták mindennel és én ezt nagyon utáltam. Ezért mondtam, azt hogy ide nem megyek vissza. De ha meg visszavennének, akkor jól fizetnének, ezért gondoltam leadom a gondjaimat/fenntartásaimat a céggel szemben. Erre már a kezdés is ilyen rohadt nehezen megy :-(

Szóval még mindig nincsenek válaszok, és én elbizonytalanodtam. Persze a szívem mélyén inkább itthon maradnék még, de az agyam mást diktál csak annyira sok a magánbölcsi... ÉS még valamire nagyon kíváncsi lennék, lehet meg is, próbálom kideríteni. Vajon az önkormányzat hajlandó lenne-e valami támogatást adni hamár az ő hibájukból kényszerülök arra, hogy fizessem a magán bölit? Gondolom nem, de azért nagyon kíváncsi lennék, mit mondanának

Koli és Bölcsi

Koli!


Kicsit aggódom. Vagyis már régóta figyelem ,hogy mindent nagyon vág, de a színekkel nincsen tisztában. És hiába mondom Neki, hogy mi milyen szín látom dunsztja nincsen az egészről. Mamától kapott egy matricás „színekről” szóló könyvet. Iszonyúan tetszik neki, de csak a ragazgatás… Próbálom Neki mondani, de egyszerűen a feketére azt mondja piros, a piros rózsaszín a fekete lila,,,, nem értem. Nyáron kelet volna szemészetre mennünk, de akkor történt , hogy kilukadt a lába és na jó igazából kifogást kerestünk mert nyár közepén bemászni a mária utcába és 2-3 órát ott dekkolni baromira nem volt kedvem. Hiba volt.. De most nagyon aggódom. Hétfőn asszem megkérdezem az óvónőket , hogy ez meddig normális?? Meg az első dolgom lesz, hogy bejelentkezzem a szemészetre…
Vajon felelőtlenek voltunk.???? A doktornőnk már nagyon régen nyaggat minket, de mi azt mondtuk nincs baja, de tényleg sokat bandzsít. Na jó tudom ez a jellegű elmélkedés már nem oldja meg a gondot, de aggaszt. Szóval hétfőtől nagy erőkel rajta leszek.

Egyébként jól telt a hét. Bár kedden sírva ment be, mert nem szeretett volna ott aludni, de azóta minden oké. Bár látom rajta nagyon fáradt, mert nehezen kell. ÉS ma ebéd után hoztam és 3 órát aludt. Viszont tegnap egyáltalán nem aludt el az oviban. Nem tudom teljesen rendben vannak az óvónők meg az ovi is, de furcsa, hogy nem hordják ki őket. Hol az időre hol pedig arra fogják, hogy még nem ismerik a gyerekeket. Pedig Kolinak tudom, hogy ez hiányzik ezért van meghülyülve. Mikor haza hozom olyan mint egy kis bezárt állat akit kiengednek. Dühöng, őrjöng nyafog, hisztizek. Na nem gond vesszük az akadályt és bízok benne pár hét és rendeződik a kis lelke.


Bölcsi!

Egyenlőre nagyon úgy áll, hogy nem mehet januártól az állami bölcsibe. Hétfőn megkerestem a „nagyon kedves” Bölcsőde vezetőt. Aki lepattintott azzal , hogy nincs felvétel és rengeteg várakozó van. Másnap vissza ment, mert akkor nagy zavaromban nem töltöttem ki semmilyen papírt. Közölte persze szívesen ad papírt , de nem hozhatom el.. NA ez már érdekes mért nem? Mért nem tölthetem nyugodt körülmények között ki…. Aztán azt is elmondta ez a papír nem kerül sehova csak az ő fiókjának a mélyébe… Mért amikor a törvény szerint 6 hós kortól biztosítani kell a férőhelyet… Vajon az önkormányzat határozta így meg? Vajon mit szólnának hozzá ha ezt elmesélném?? persze gondolom elvágnám magam örökre és még egy pici esélyem se maradna arra, hogy felvegyék ide. Vagy felvennék, de utána úgy viselkednének szegény gyerekkel amit nem szeretnék. És még egy óriási kérdés maradt bennem. Mi a csudáért kell nekik a kereseti igazolásom??? A munkáltatóit értem, de kereset igazolás? Szerintem ehhez nincsen joguk…. Hiszen azt a pénzt akkor kapnám ha dolgoznék… És azon elég nagy összeg állna. Amiből gondolom azt hoznák ki, hogy túl sok pénz és ezért nem vagyok rászorulva az állami bölcsire…

Baromi nehéz és nem tudom mi a helyes…. Egy tuti ide csak márciusban jelentkezhetünk és addig marad a családinapközi. Havi 40 ezerért. Ez is nagyon baráti hiszen azért megyek el dolgozni , mert szükségünk van a pénzre….. Lehet mégis el kéne menni az önkormányzathoz???!!!!

Amúgy meg a „drága” munkahelyem se túl aktív. Tehát lehet nincs is hova mennem. Ugyan is kézről kézre járok. Mindenhol azt kapom hogy ja nem engem hanem a 3x et keresem. Most az az utolsó történés, hogy küldtünk valakinek egy e-mailt aki dönt és határoz. Ez a valaki annyira aktív, hogy hétfő óta még csak annyit se röffentet, hogy ügyintézés alatt áll vagy valami. Semmi… szóval még mindig maradt a sok sok kérdőjel….

Ovi

Nos!


Vége a nyárnak 30-án elkezdődött az ovi. Vártuk már nagyon .... Reggel mikor csörgött az óra furcsa volt. És nehezen is keltem fel.. mentem Kolihoz aki azt mondta ő inkább nem megy oviba és alszik. 15 perc után sikerült kirángatnom az ágyból. Míg öltöztünk és mentünk az ovi felé végig le volt görbülve a szája. :-( Az ovi kapujában már erősen kapaszkodott a kezembe. Ez kicsit nehézkes volt, mert közben beni fogta a másik kezem és még az ovizsák és még az elbizonytalanodott kisfiam is szóval kicsit nehéz volt. Aztán eszembe jutott, hogy mi van, ha Mariann néni nem emlékszik Kolira. Hiszen csak 1,5 hónapot járt hozzá és utána 3 hónapig nem is látta... Szóval már én is kezdtem ideges lenni.. De Mariann néni mikor meglátta nevén, szólította nagyon kedvesen és mondta neki nagyot, nőt :-) Koli rögtön felengedett. Megmutatta az új cipőjét és az új verdás ovizsákot :-) Aztán nyomtam neki egy puszit, és már húztam is el benivel. hallottam még mondta az óvó néni, hogy megmutatja a wc-ét és hogy jó kedvű volt :-) Nagyon furcsa volt Nekem is. Egész nap ő járt a fejemben és nagyon hiányzott. 3 hónap alatt megszoktam, hogy van, aki beszélget velem meg azt is, hogy ő is velünk van.. Másnap délben mikor mentem érte közölte, hogy menjek haza, mert ő ott alszik (úgy beszéltük meg, hogy az első héten ebéd után még eljön). Minden nap szépen elmondja mit ebédelt, és hogy voltak-e kint. Hogy jót játszott és sokat mondókázott. Állítása szerint nagyon aranyosak az óvó nénik. Kis barátnője Bogika is már jár szerda óta. Azóta világbéke van :-) Mosolyogva, kézen fogva mennek be a csoportba. És mikor eljönnek akkor szájra adott puszival, köszönnek el :-) Annyira édesek :-) Viszont mindentől függetlenül Kolikában van valami zűr valami kimondatlan félelem :-( Mert mióta elkezdődött az ovit 3x bepisilt éjjel :-( (pedig már 6 hónapja teljesen szobatiszta) és sokszor felsír, kiabál éjjel.... mikor reggel kérdezem mi volt, azt mondja semmi ... Nem tudom valamitől, szorong. Remélem, hamar megoldódik, mert azért aggódom a kis lelkéért.

Beni!
Minden nap keresi Kolit. Neki társa volt. Ha mondom hol a koli elkezd jönni, menni a lakásban és keresi. Kint mutogatja a bicaját, motorját. Egyik nap mikor haza hoztam Beni oda rohant, és össze visszaölelgették egymást. Ez számomra egy nagyon megható jelenet volt :-) Viszont nagyon szépen el van egyedül. Játszik :-) Jön, megy a lakásban. Látszik, élvezi, hogy minden az övé beleértve engem is. :-) szóval kinyílt előtte a világ. Rengeteget beszél mindent, kommentál, táncol, huncutkodik, de ami számomra sokat jelent nagyon sokat mosolyog. Azt hiszem hosszú idő óta, végre kijelenthetem, hogy többet jó kedvű, mint rossz......

Én:
És itt bennem egy újabb kétely: úgy érzem most egy igazán szép időszak előtt állunk/állhatnánk. De ügye itt a munka kérdés. Ha megyek már nem sok időm maradt arra, hogy kiélvezzem benit. ez rossz és nagyon elveszi a kedvemet a munkába menetelttől, mert most kezd egy kicsit önálló lenni. Most már könnyebb mellette és persze most érzem azt, hogy sok mind ki fog maradni az életemből... A szokásosak nem leszek ott mikor el, kezd beszélni, rajzolni stb stb...

Balaton

Nincs időm :-( Elkezdődött a ovi. 1 hete értünk haza Balatonról és most sikerült ide keverednem...

Szóval Balaton!
08.23-án mentünk. az nap csoda jó idő volt. Mamával mi előre mentünk mindenki más csak utánunk jött, de ez így volt jó :-) Szóval annyira meleg volt, hogy 12kor már attól féltem megfőnek a gyerkők.... hamar belakták a helyet :-) imádták a kertet szinte csak ott voltak. Lényegében egész idő alatt csak Füredig jutottunk, mert kisebb beborulásokkal péntekig jó idő volt. sokat strandoltunk a fiúkkal. bár nem annyit és úgy ahogy én vártam. Valahogy mintha már elmúlt volna a víz és a nyár varázsa.. vízben igazán keveset voltak. mintha nem kívánták volna. De felfedeztük a környék játszótereit. azt nagyon szerették és rengeteget motoroztak és cangáztak.. Pozitív élményként éltem meg, hogy egy szobában voltunk 4-en és nem okozott gondot.. sőt délután egyszerre feküdtek le a srácok és szépen aludtak. Nagy segítség volt a fiatalság. leginkább Krisztián :-) Szegény még levegőt se kaphatott Kolitól, mert nagyon imádja Őt :-) és mindig focizni, fogócskázni és bujócskázni akar..... Nekünk jó volt, hogy volt társaság kolinak, de ő nem biztos, hogy ennyire élvezte. A csajok meg felkapdosták benus és helyettünk cipelték :-) Én pedig nagyon jót tollasoztam, pingpogoztam Nikivel :-) Próbáltak megtanítani páros pingpongra vagy mire, persze nem sok sikerrel :-))) na mindegy talán jövőre össze jön.
Egyik délután elmentünk Adrival együtt Füredre. Kitaláltuk elmegyünk vonatozni.(város néző kis vonat) Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy Adrit is eltudjuk szállítani.... hihetetlen volt. jött a bácsi emelvényt leengedte Adri rágurult és szépen begurult a vonat kocsi hátuljába. komolyan ez nekem nagyon jó érzés volt :-) Benike persze nem bírta kivárni az indulást így 3-an mentünk. Adri, Kolika meg én. Koli élvezte bár azzal volt elfoglalva, hogy hol a város. nem értette, hogy a városban visz körbe a vonat. Jó volt,sok érdekességet láttunk. Aztán jártunk mégegyszer itt Mamáékkal is. az azért volt érdekes, mert már sötét volt, és kivilágítva megint más volt . De nagyon szép hely :-) Szóval aztán péntekig maradt a sok fürdés. közben Papa és Öcsi bácsi főzött a kertben gulyást. ami nagyon jó lett. Persze mama is ki tett magáért a fincsi húslevessel és a rántott hússal. Amiket a parton ettünk azok is jók voltak.  Esténként a teraszon borozgattunk és jó kis történeteket hallgatunk. Némelyik igen mulatságos volt. Egyik este egy érdekes vendégünk volt. egy róka. Apa vitte ki a szemetet egyszer csak megáll és mondja itt egy róka. Papa rögtön lehülyézte mire a következő másodpercben elszaladt a terasz felé. gyönyörű volt. az  az igazi mesében leírt róka. nagy lompos farka és hegyes nagy fülei voltak :-) Ami még állatból nagy sláger volt a hattyúk és a kacsák. Benike a partra merészkedett kacsákat kergette., Koli pedig a nyaralás végig nem bírta megemészteni a hattyúkat. nem bírt kibékülni velük. félt tőlük. péntek késő délután beborult. (előtte 5 perccel még 33fok volt és fürödtünk a balcsiba). mire felértünk a házhoz elkezdett szakadni. és utána el se állt. szombat reggelre nagyon hideg lett és még mindig csak esett. csurom víz volt minden így nem tudtunk még kirándulni se. így végül 2 nappal előbb véget ért a nyaralás és  ezzel a nyár is.... :-(
De azért nagyon jó volt, hogy mehetünk :-) és hogy 5 napot együtt volt az egész család. Innen is köszönjük Papa :-)

és a képek :-)

Végre van egy kép mamával együtt :-)

Családunk művelődés központja :-) Adri műveli Kolit. :-)

Anya mesél :-) Niki is érdeklődve hallgatta :-) Jó volt :-)

:-)

Koli buborékfújózik :-) Benus nagyon élvezte :-)

:-)

játszótárs :-)

Papa tanította Kolit vízipisztolyozni :-)