Tegnap reggel apa elvitte a kocsit szervizbe és utána el is ment dolgozni. Gondoltam egy nagyot és úgy döntöttem elmegyek a fiúkkal a stop shopig. Aki ismerős tudja Tőlünk mennyire van aki nem annak kb ra mondom 2-2,5 km. Mivel őszi szünet van gondoltam programnak jó lesz. Mondtam Kolinak lefelé gyalog fölfelé busszal jövünk. Na ettől nagyon beindult J Szégyen vagy nem még nem ült buszon. Lehet kényelmes anyuka vagyok 90%ban kocsival jövünk megyünk… Bár ezek olyan turnék mikor vásárolni megyünk. Ettől függetlenül cseppet se vagyunk lusták, mert állandóan jövünk ,megyünk kirándulunk….
Szóval elindultunk. Féltem Tőle így még itthon megígértem kolinak ha leérünk a központba kapnak pogit és csak egy motort vittem a beninek. Elmagyaráztam Kolinak, hogy ő már nagy fiú és inkább sétáljon benne is volt. J Az én ügyes okos nagy fiam minden hisztis és nyivákolás nélkül lesétálta ezt a távot. Tátva maradt a szám annyira ügyes volt. Aztán bementünk a dm-be. Mivel benike babakocsiban volt így koli hozta a kiskocsit és vásárolt J Frankon ő pakolt be és utána a futószalagra is. Nagyon ügyi volt .Ezzel meg is voltunk és indultunk megkeresni a buszt. Még zárva voltak az ajtók mikor oda értünk, de teljesen oda volt meg vissza a gyönyörtől koli. Közben Juci mama lépett oda hozzánk. Láthatólag nagyon meglepődött hogy mi vagyunk ott, de örült köszöntünk is. Aztán végre jött a vezető felszálltunk és koli is leült.
Benike tátott szájjal nézte az egészet. 
Koli pedig vigyorgott össze vissza és mindent látni akart J
Végül haza értünk sikeresen leszálltunk. Nagyon megkönnyebbültem, mert reggel még egy merész vállalkozásnak tűnt, de jól sült el és láttam, hogy élményt tudtam szerezni a fiúknak. Jó volt. Büszke vagyok rájuk és magamra is…. Este kolika még azt kérdezte, hogy sárga busz már alszik-e és hogy hol van… Szóval jó volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése