2010. december 31., péntek

Karácsony



Végülis nem sült el rosszul. Bár egy kicsit kapkodós és menetelős volt. Kevesebb idő jutott az elcsendesedésre, de jó volt. Apával megbékültünk 23.án és szépen egyetértésben feldíszítettük a fát J Kicsit büszke vagyok magamra, mert történt egy apróság az égő sorunkat nem lehetett kigobozni. És apa mondta csak úgy menthetjük meg az egyiket ha a másikat elvágja. Igen ám, de akkor kevés lett az izzó. Máskor ezen vélhetőleg sírógörcsöt kaptam volna, de most mondtam apának ugorjon le tescoba hátha. Persze nem volt, de mire vissza ért félig kész volt a fa. Szépen befejeztük és az egy égősorral is jól néz ki.
24.reggel mi 6kor keltünk, hogy beelőzzük a fiúkat.:-) Annyira jól sikerült, hogy a fiúk csak 7:30kor keltek, de akkor aztán volt nagy öröm. Mindenki kibotorkált pizsiben komásan, de hamar magukhoz tértek J Koli a Tőlünk kapott játékok közül a lap topnak örült a legjobban Benus pedig a wow-os  tűzoltóautónak.


Benus élete első csillagszórója :-)


Koli csinálta Rólunk. Nagyon ügyi...


 A többivel is játszanak, de ezek voltak a kedvencek. Azóta még fejenként minimum 6 -6 játékot kaptak azok közül viszi kolinál a pénztárgép a pálmát ami valóban egy nagyon komoly szép játék fisher price. Benusnak pedig a porszívó.(playskool mindent dumál, porszívózós hangot ad és természetesen minket az örületbe kerget J Itt is szeretném mindenkinek megköszöni a rengeteg csoda szép ajándékot amit kaptunk.
 Aztán este mentünk mamáékhoz. Oda is megjött a jézuska.


Mamát is megszerette..



















Papával csillagszóró...

A fiúk itt is sok mindent kaptak, de aminek nagyon örültem (önző módon magamról írok), hogy Én egy MAGNACUM LAUDE koncert jegyet kaptam. Amire a szüleimmel mentem. Eszméletlen jól éreztem magam és igazán kikapcsolt/feltöltött és alig várom, hogy legközelebb is eljussak…. Nagyon jó volt SZÓVAL KÖSZÖNÖM!
25-én megint anyáékhoz mentünk ebédre és délután jött a nagy család .Ez egész muris volt, mert rengeteg gyerek és felnőtt jött össze mamáék háza egész kicsi lett J
26-án pedig Jancsi papáék jöttek hozzánk és utána mentünk a kicsi keresztlányunkhoz és a szüleihez J
Ami egy kicsit beárnyékolta az ünnepet, hogy apa 25-én és 26-án is dolgozott. Igaz csak este, de azért nagyon hiányzott.
Külön öröm, hogy úgy láttam az ajándékaink célt értek és mindenki örült. De talán legjobban az Apukám. Ami nagyon nagy szó, mert neki nehéz eltalálni. Ő is kapott Magna jegyet( mi ketten imádjuk) és egy lap top táskát J
JA és még valami! Benus kicsit nehezebben viselte ezt az egész karácsonyosdit. Nyűgös volt sokat sírdogált. Bontani nem nagyon akart, de Koli ő meg hát rá se lehetett ismerni J Mindenki megkérdezte Tőlünk, hogy betanítottuk?? J Ugyanis mindenkinek Boldog karácsonyt kívánt és puszit is adott és ami még nekem sokat jelentett, mert szerintem egy 3,5 évestől nagy dolog, hogy Mamáéknál 24-én este nem az volt az első hogy Ő kibontsa a játékát hanem oda szaladt hozzám és mondta ő adja oda az ajándékokat és valóban szépen oda vitte mindenkinek. Utálja ha fotózzuk, de most mégis hagyta hiszti nélkül. Egyszer ő maga jött mellém és mondta apának fotózzon le minket. Ekkor átkarolta a nyakam kaptam egy nagy cuppanóst és azt mondta : Boldog Karácsonyt Anya nagyon szeretlek. Gondolhatja mindenki én ennél szebb ajándékot nem kaphattam….  Asszem azért sikerült átadni neki valamit hiszen a felsorolt dolgok azt tükrözik , hogy fontos volt neki és , hogy átjárta a karácsony szelleme….
 Amikor nagyon megható volt-..



Annyira cuki...

Kicsit rám is hasonlít...


2010. december 23., csütörtök

A különleges karácsony…

Ma rádöbbentem, hogy inkább az örült jelzi az idei karácsonyt. Ma még egyedül kellett kitakarítanom. Anyuéknak mosnom kelet, ruhát, függönyt (még nem működik a mosógép) és délután még vagyis most kéne már indulnom a fodrászhoz, de elment a kedvem. Elfáradtam és csak is kizárólag a fiúkra és apára vágyom . És a legszarabb, hogy az én hülyeségem felhúzta apát és összevesztünk L Ő ment el még utoljára vásárolni nekünk is meg szüleim is megkérték, hogy vásároljon be. Én barom megkérdeztem Tőle, hogy mikor jön ez hiba volt, mert sose bírta a sürgetést. És utána már magyarázhattam neki, hogy csak érdeklődés volt nem így fogta fel. A baj alapjában véve az, hogy ma reggel tette le az éjjelt és elfáradt. Jogosan. Egy hete a bolondok háza uralkodik. De most én is elfáradtam. Tegnap éjfélig sütöttem az utolsó sütit amire rájöttem, hogy felesleges volt, mert én már annyi sütit sütöttem, meg hogy gyakorlatilag már undorom van Tőlük. És tudom jogosan mondhatja bárki, hogy mért nem mondtam nemet a szüleimnek. Azért, mert köztünk nagyon erős a kötelék és egyrészt kötelességemnek éreztem másrészt jól esett segíteni és nem is lett volna gond ha apa nem éjjeles és nem jön a karácsony. Nem sikerült igazából ráhangolódni az ünnepre L Ez rossz nekem mert a kedvenc ünnepem, de valahogy idén nem úgy alakult … ÉS itt van, hogy ha holnap este szüleimhez szeretnénk menni akkor nekünk reggelre jön a jézuska eleve nem vagyok vele megbékélve és ráadásul éjjel díszítjük a fát. De abban reménykedem, hogy talán ez majd egy kicsit összehoz minket apával…. Úgy sajnálom, de ez így alakult. Most olvastam egy kedves barátom blogját (Kikocs) és persze jól sírva fakadtam, mert pont azt írta, hogy nem az a fontos hogy tisztaság legyen nekem meg ez volt a fontos ezért „nem foglalkoztam” ma délelőtt a fiúkkal. Úgy látszik még bőven van mit tanulom az életben. Most azon igyekszek, hogy ettől a perctől kezdve csak a fiúknak és Apának legyek  és, hogy talán átjárjon minket a karácsony szelleme!

Ha kívánhatnék egyet azt kívánnám, hogy az egész családom álma teljesüljön……..

Minden kedves Barátomnak és Ismerősömnek Áldott Békés Karácsonyt kívánok.

2010. december 19., vasárnap

Furcsa érzések és egy különleges karácsony……

Furcsa érzések és egy különleges karácsony……

Anyuék szombaton ideköltöztek. Hihetetlen. A ház gyönyörű lett. Iszonyú jó izlése van a szüleimnek és nagyon jó ötleteik. Szegények tegnap este nagyon elkeseredtek, hogy soha nem lesznek kész. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy tegnap nem tudtunk neki állni a pakolásnak így gyakorlatilag az egész életük dobozokban és zsákokban állt mindenhol. Ma már jobb a helyzet. Fáradtak, de csinálják nem hagyják abba és aminek nagyon örülök Apukám attól függetlenül, hogy fáradt jó kedvű és úgy látom lelkes is.
Kimondhatatlan érzés az , hogy mennyire Boldog vagyok, hogy Ők a szüleim. Nem fiatalok és olyan dolgot vállaltak amit mások fiatalon se. És végig csinálják és töretlenek 3 hét alatt kelet egy 190 nm házat felújítaniuk. Apukám munka után rohant a házhoz és utána rohant anyagért segítette a munkásokat. Anyukám pedig majdnem egyedül össze pakolta az életüket. Nem könnyű. Kicsit féltem kiborulnak és lehet még fognak sőt biztos, mert mindig van holtpont, de akkor itt leszünk mi nekik.
Tisztelettel nézem őket és remélem egyszer olyan lehetek mint Ők J Remélem egyszer a fiaim így fognak rám gondolni. (könnyes szemmel gondolok most rájuk).
Nagyon jó érzés, hogy pénteken és szombaton mire jöttek úgy ahogy ki tudtam takarítani náluk ami asszem nagy segítség volt. És itt is szeretném megköszöni a férjemnek a rengeteg türelmet amit tanúsított irántam és a szüleim ,Apukám felé. Aki után tolta a barkácsáruházban a kocsit , J pakolta vele az anyagokat, ha kelet embert keresett ja megtanult parkettázni, lambériát illetve burkolatot verni. ÉS azt, hogy elviselte, hogy vele veszekedtem az időhiánya miatt pedig én kértem, hogy segítsen a szüleimnek.. és még egy fontos dolgot szeretnék köszöni azt hogy az én drága „kishúgomnak” hőn áhított vágyát megvalósítottuk.  Elment este 9kor ikában egy komplett ágyat megvenni személy autóval a -15fokban ezek után lehúzott ablak fél vállal tartva a cucost haza jött és pénteken éjjel elment összerakni neki, hogy reggel meglepi legyen. Volt is meglepi és csak azt sajnálom, hogy rajtam kívül senki nem látta Niki arcát. Majdnem eldobta a tükröt ami a kezében és a nyakamba ugorott.
Szóval Apa köszönöm.
Karácsony.
Nos ez most egy kicsit háttérbe szorul MA reggel mentem Benushoz és megtorpantam, hogy az adventi naptárjában már csak az alsó sor van.  Vagyis már nincs egy hét. Nehéz így ráhangolódni. Igazából mindenki a házzal van elfoglalva meg azzal, hogy amint tudunk ott legyünk velük, mert kell még a sok kéz. De azért már nagyon várom. Kolival minden este megszámoljuk mennyit alszunk még a jézuskáig. MA nézegettem, hogy meg van minden ajándék csak bekéne csomozni őket. JA és csütörtökön megvettük a fánkat. Na azt nagyon várom ugyanis idén eltértünk a megszokódtól. Nem olyan magas mint eddig volt. Kb 190 magas de annyira terebélyes, hogy szerintem a fél nappali tele lesz vele. Aranyos volt koli mikor megvettük. Elmagyaráztam Neki, hogy a jézuskának segítünk, mert nagyon nehéz és ő nem bírná elhozni stb. De mi mindig az Aposoméknál tároljuk, mert nincs hova tenni itthon. Mikor megálltunk, hogy kitegyük. Koli sírva fakadt és kérdezte, hogy akkor ez nem is a mi fánk??? hanem a papáé és hogy azt mondtam, hogy ez a mi fánk----- Nagyon aranyos volt…. Egy valami bánt egy kicsit, hogy ebben a felfordulásban kevés időm jutott a fiúkra, de ez ma tudatosult bennem és bár majd meg halok azért, hogy a szüleimmel és a tesóimmal legyek ezekben a napokban és hogy nekik segíthessek, de van családom és 2 kisfiam akik számítanak rám. Szóval holnaptól  bármennyire is nehéz többet kell együtt lennünk hiszen a szeretett ünnepe jön ők meg napi 2-3 órát látnak.... Tudom nem hallnak bele, de azért akkor is Karácsony jön.

2010. december 1., szerda

Advent!



Vasárnap megcsináltuk Kolival a koszorút! Nagyon hatása alatt van. Nem igazán érti, hogy mért nem gyújtjuk meg az összest J A Beni pedig minden áron meg akarja fogni a lángot. Többször sikerült, de még csak nem is sírt. Mára hál istennek már kicsit megszokta és ha meg gyújtom akkor csak tapsol neki. Nagy élmény Nekem , hogy este ha meg gyújtjuk Koli rögtön kéri, hogy kapcsoljuk be a zenét( gyerek karácsony a cd címe és az összes nagy klasszikus rajta van.) Imádják ezt a cd. Ilyenkor körbe üljük a koszorút és énekelünk. Szoktunk mellé narancsot, mandarint, diót, mandulát enni J Iszonyúan varázslatos és megható nézni a saját gyerekeimet ahogy ülnek csillogó szemmel és látom nagyon élvezik. Nekem ez a gyerekkoromat hozza vissza. Anyukámmal és a tesóimmal pont ugyan ezt csináltuk mindig és nagy öröm, hogy ezt tovább adhatom a fiúknak.
 Kb 1,5 hónapig varrtuk Anyukámmal, Adrival és Nikivel a fiúk adventi naptárját. Tegnap éjjel kellett kirakni. Először mivel nagyon szarul voltam gondoltam majd ma kirakom. De aztán erőt vettem magamon és kitettem. És reggel az öröm mindenért kárpótolt. Benike kiabált, hogy ott van – ott van és tapsolt mutogatott. Koli pedig végig kérdezte ki csinálta ezt? Mire való? Megnéztük az összesen , hogy milyen ábra van. Megnéztük a számokat. És nagyon elégedett volt mikor kivettük az egyesből a gumicukrot J Beni még ezt nem igazán érti. Persze ő is megkapta az elsőt, de nem érti mért nem lehet többet J Persze ez nem is elvárható Tőle. Így napjában többször oda rohan és mondja kérem, kérem. Aztán picit  sír mikor nem kapja meg, de szerintem pár nap múlva érteni fogja. Hiszen azt is tudja mikor kap reggel rudit J Amikor készítettem bevallóm ez kiment a fejemből, hogy vele nehezebb dió lesz, de nem baj majd megszokja.


 Benusé :-)
A képet fent én varrtam. A fülek elkészítésében Anyukám segédkezett.








Kolié 24 db kiscsizma :-)
Mindegyikre Mi  (Anyu, Adri, Niki és én) hímeztük az ábrákat .





Nagyon karácsonyi a hangulatom J Kint már mindent feldíszítettünk. És délután itt bent is fogunk J Imádom, hogy pont olyan lelkesek mint én :-)))))) És minden nagyon tetszik nekik :-)
Ami még izgalmasabbá teszi számomra a várakozást, készülődést, hogy Szüleim és testvéreim dec 18-án költöznek ide Érdre. Nekem ez nagyon sokat jelent. Közzel leszünk egymáshoz. A ház amibe jönnek nagyon szép J ÉS olyan jó érzés mikor valamiért le kell ugranunk oda. Láttam már a csempéket, a padlót, ajtókat mindent. Egy felújítás önmagában is nagyon jó dolog, de így hogy része vagyok és tudom mi az eredménye nagyon izgi. És a karácsonyt már ott töltjük. A szép nagy házban. És remélem édesanyám élete álma is valóra válhat, hogy a családi házban egy nagyon nagy fenyőfája legyen J Koli is kezdi már érteni, hogy mi zajlik. Eleinte nem értette, hogy mért megyünk oda, de most hogy többször átmentünk mindig elmondtuk neki, hogy kinek melyik lesz a szobája így már mondja magától is, hogy a mamájéké ez a ház és nem sokára jönnek. Véleménye szerint a legnagyobb szoba az övé lesz J Ez az egész úgy zajlott, hogy az emeleten megmutattuk neki, hogy melyik  a mamaék szobája melyik a Niki szobája és a középső szobára nem mondtunk semmit. Erre először mondta, hogy jó akkor az a Kriszkián (Krisztián Niki barátja) szobája mondtuk nem ő a Nikivel lakik akkor rám nézett és közölte, hogy jó akkor az én szobám lesz J És azóta így emlegeti.