Egy kicsit a mindennapokról!

Benus!

Úgy tűnik, hogy sikerül eredményt elérnünk a bilizéssel. Egyiknap takarítottam mikor látom  szalad a fürdőbe J Fogta a kukacát és rángatta a bilit. Rá ült és bele is pisilt. Ezt azóta már többször is megismétlődött J ÉS ügyes, mert már vissza bírja tartani. Egyiknap mondja Apának meg Nekem, hogy ott a kaki. Összenéztünk és mentünk utána, hogy hova mehetett a kaki. Erre a koli szobájának a sarkába bevitte a bilit és belekakilt. Hát örömtáncot jártunk. Mondjuk azóta nem volt, de remélem lesz folytatása. Szóval ha nem is gyorsan, de halladunk és látszik Nála már teljesen tudatos. Érti miről beszélek. Mikor ma este mondtam pisilj a bilibe és megyünk motorozni pisilt is J És bugyiba, gatyoba mentünk a játszóra J Olyan jó volt.

Sajnos más terülten nincs ilyen változás. Persze tudom én, hogy nem mehet egyszerre minden. De olyan szépen érthetően beszél, de nem bírjuk elvenni Tőle a cumit. Nagyon ragaszkodik hozzá és most nem is merem elvenni, nehogy a bili hatására menjen. Sokat verekszik, sír és kiabál. Nehezen szokja meg, hogy Koli is itt van mindig velünk Ez persze nehéz, mert nem akarok egyik pártjára se állni… Néha már hagyom, hagy bokszolják le egymással…

Koli!

Ő eddig tényleg élvezte a nyarat. A nyaralást is. Nagyon sokat alszik látszik, hogy kipihenni magát. Sokat játszik itt bent olyan játékokat amiket évközben nem is láttam. Imád bringázni J Sokat tekerünk és már annyira ügyes, hogy olyan mintha mindig tekert volna. Kanyaroknál bedől stb. Viszont úgy látom, hogy elkezdett uncsizni. És ezért kötekszik. Hol szerencsétlen Lujzit kergeti az őrületbe, hol úgy rátapad a felnőttekre, hogy nem lehet leállítani (Adri, Niki, Krisztián és Persze Apa) Ő is sokat durváskodik, de ez ügye vonzza egymást. Ha beni megüti akkor ő is. Ha beni végre elfoglalja magáz ő is oda megy és már kezdődik is a hatalmi harc… De azért vele tudok beszélgetni jókat és mikor az idő engedi fürdünk is nagyokat. Mivel Benus nem mer bejönni a nagyba így akkor csak az övé vagyok és azt imádja. J Nagyon sokat segít, hol a benire vigyázz, hol főzünk együtt stb. Szóval én azért nagyon örülök, hogy most így vagyunk csak kicsit jó lenne ha kevesebbet veszekednének.

Kicsit magamról..

Nem szeretek magamról írni. Nem akarom magam sajnálgatni, de most egy pár szó.

A nyaralás közel lehetett volna a  tökéleteshez, de nagyon rosszul lettem kedden ott. Először azt hittem, hogy túlhajtottam magam a nyaralás előtt Aztán az is eszembe jutott, hogy nagyon keveset ettem mielőtt indultunk. De se a pihenés , se az evés nem használt. Miben nyilvánul meg a rosszul lét?! Szédülés, de állandó. Fülzúgás, rosszul látok, émelygés és néha elviselhetetlen fejfájás. Most éppen jobban vagyok. De egy 4 nappal ezelőtt már a gyerekekkel a boltig se mertem elmenni, mert féltem össze esek. Végül elmentem házi dokihoz aki minden kivizsgálásra elküldött. A nagyján túl vagyok és találtak is valamit nyaki lordosis kiegyenesedett. Azt mondják, hogy ez az összes tünetemet megmagyarázza. Még hátra van a neurologus és a labor. Azt olvastam, hogy lehet kezelni. VÉgülis valahol jó, hogy találták, mert így van gyógymód, de a tüneteim nagyon kellemetlenek. ÉS nyilván az állandó rossz közérzetem nem segít a fiúkkal való problémákkal kapcsolatban és nehezebben tudok teljesen rájuk koncentrálni. Amit persze jól kis is használnak….

2011-06-27

Sümeg!

Nagyon régen írtam. Mióta Koli itthon van rohannak a napok.

Voltunk Sümegen nyaralni!

Jól sikerült. Még soha nem mentünk gyerekekkel együtt wellnes-be, de mivel nagyon változékony idő van így nem mertem balcsi parti szállás választani.

Szóval több korlátunkat is megléptük apával. Először is nem családi szobába mentünk. Ez azt jelentette, hogy egy légtérben voltunk a fiúkkal. Koli mikor körbenézet megkérdezte, hogy a Mi szobánk hol van. J Elmagyaráztuk Neki és szerintem egész jól megbirkóztunk mindannyian a helyzettel. A délutáni alvásnál nem volt semmi. Mindenki mellé odafeküdtünk és rövid idő alatt aludtak. Este Benusnak nem volt gondja. Koli nagyon küzdött és nehezebben aludt el, de végül mindig feladta. J Maga a szoba nagyon kényelmes és jó volt.

A szobánk a várra nézett. Először ez nem tűnt fontosnak, de örülök, hogy ilyenbe mentünk. Mert esténként gyönyörű volt. A szálloda maga nagyon színvonalas volt. Nagyon 21.századi J Fiúk kedvence volt a kártyával nyitható ajtó és az érintő képernyős lift J A wellnes részleg kellemes volt. Mindenki megtalálta a kedvére valót.

Koli első naptól imádta.

Benus viszont volt a pofára esés , mert egyszerűen sírógörcsöt kapott a benti medencéktől. Próbáltuk mindenhogyan becsábítani, de nem ment. Végül kint volt egy gyerekmedence azt nagyon szerette csak első 2 nap nem volt olyan idő, hogy fürödjön benne, de onnantól nem volt gond. A vacsorák 90%-ban jól teltek azt jól viselték. És mindig találtam nekik valamit Egyébként nagyon finom kaják voltak csak a fiaim gyakorlatilag nem esznek semmit… A reggeli is finom volt, de ekkor még nagyon pörögtek lohalálába ettünk. Nekem egy kicsit „uncsi” volt. Minden nap ugyan abból lehetett választani..  De ez legyen a legnagyobb bajom J

Megmásztuk a várat is. Ami nagyon szép volt és a fiúk is felmásztak. Körbenéztünk, de sok mindent nem

láttunk mert renoválják. Volt a szálláshoz közel egy csárda ahol háztáji állatok voltak. Lovak, szamarak, kecskék, bárányok és libák. Ezekhez minden este elsétáltunk, mert nagyon tetszett a fiúknak. Szerdán egy olyan élményben volt részünk amiben még egyikünknek sem. Egy lovagtornán vettünk részt.

1 órás volt, de nagyon színvonalas és érdekes is volt. Benusnak ez nagyon tetszett.Utána pedig egy középkori lakomán vehettünk részt. Itt nagyon finomat ettünk iszonyú hangulatos volt. Igazi hagyományőrző volt. Pénteken jöttünk el persze Koli nem akart, mert ő tényleg nagyon jól érezte magát. Igazából mi is. Meg is beszéltük apával, hogy ide még vissza jövünk J Ami még nagyon érdekes volt, hogy úgy működött az egész mint egy nagy család. Aki reggel pincérlány volt délután Ő volt a kozmetikus. A lovászfiú is volt pincér stb. Ez érdekes volt, de nekem nagyon tetszettJ Ami még fontos, hogy mindenben a segítségünkre voltak. _Nagyon kedvesek voltak és látszott, hogy nekik fontos az ami ott van. Korhű ruhába voltak és úgy is viselkedtek J Teljesen fel voltak készülve a kisgyerekes családokra. Nem volt olyan óhajuk amit ne teljesíthettek volna.

2011.06.13 - 2011.06.17

Befejeződött a tanév…..

Koli már nem lesz többet kis csoportos! MA volt utoljára oviban. Mikor köszöntünk el elgondolkoztam, hogy lehet rosszul tettem , hogy kivettem?? De hát itthon vagyok benivel és 1-2 hét múlva összevonják a csoportokat azt meg sose szerette. A másik hogy az utolsó nyarunk amit úgy tölthetünk, hogy bármikor mehetek velük bárhova, hogy egyáltalán egész nap velük lehetek. Nem kell szabit kivenni stb.  A tanév zárásaként elvittem őket és Mamát cukrászdába. Mindenki evett egy sütit és elmondtam, hogy nagyképűség nélkül büszke vagyok Kolira és kivételesen magamra is. Hosszú volt a tanév. Koli nagyon sokat változott/komolyodott. A legfeltűnőbb, hogy többet ül le játszani. Már nem akar mindig menni menni. Azt mondhatom, hogy csökkentek a hisztik. Sokkal jobban partner mindenben. Meglehet vele beszélni a dolgokat. És magamra mért? Mert egy kívülállónak vagy egy férfi embernek sose tűnik egy anya „munkája” megterhelőnek. Pedig néha nekünk is nagyon nehéz. Beni még csak 1,5 volt év elején. Sokszor volt beteg és mindig húzni-vonni magammal. Hóban fagyban, szélben. És közben mindent észben tartani ami az oviba kell. Persze nagyon oda figyelni kolira, hogy ne érezze úgy őt csak lepasszolom. És igen voltak napok mikor azt mondtam feladom. De megcsináltuk és ezt sok mindenkinek köszönhetem, de legfőképpen magunknak, mert erősek voltunk és átéltük együtt a jót és a rosszat/nehézségeket is! De azért nagyon köszönöm Apának, hogy sokszor segített. Köszönöm még Anyukámnak aki hol ment helyettem koliért hol benust pesztrálta míg loholtam Koliért. Köszönöm továbbá annak a 3 embernek akinél tudom, hogy legalább olyan jó helyen van a fiam mint Nálam, mert látom és érzem, hogy imádják Kolit!!! Szóval köszönöm a drága ovo néniknek és a dajka néninek.

Kicsit szomorú vagyok hiszen most megint lezáródott egy korszak  és haladunk az „új” élet felé, de azért még mindig könnybe lábad a szemem, mert már a fiúk egyre jobban nem babák. A nehézségek ellenére szerettem „főállású” anya lenni és szerettem velük itthon lenni. 5 csodálatos évet kaptam.

Most ezt a megmaradt 2,5 hónapot megpróbálom maximálisan kihasználni. És ezt úgy kezdjük, hogy hétfőn elutazunk wellneselni. 5 csodálatos napra megyünk Sümegre. Sok vívódás árán lett meg a hely, mert azt szerettem volna, hogy ezt mindenki nagyon élvezze és, hogy töltődjünk fel. Hogy mért nem közvetlen balcsi? Mert az idő miatt nem mertem bevállalni. Mindenképpen olyan hely kellet ahol lehet sokat fürdeni. Én 2 napig bújtam a szállásokat, de végül apa találta!! Köszi!!!

Apró örömök, kisebb nehézségek…

Nagy nagy öröm ért a mai napon! Anyukáméknál voltunk és bementem enni valamit ebéd előtt, mert már nagyon éhes voltam. Egy banánt találtam magamnak. Erre jött utánam feri és Benus is. Valamit nagyon szeretett volna Beni, de nem értettük. Megkérdeztem tőle, hogy kérsz banánt? Erre azt mondja jó! Ferivel csak pislogtunk. És tényleg frankón megevett egy egész banánt. Kb egy éve nem evett gyümölcsöt! Nagyon örültünk. J

Koli!

Voltunk státusz vizsgálaton. 105 cm és 17kg. Minden rendben lenne csak a fütyköse nem műkszik. Egyszerűen annyira szűk neki, hogy már a doktornő is azt mondta ne kínozzuk, mert neki ez így nem fog menni. Kaptunk kenőcsöt ezzel minden nap kenni kell és ha nem javul akkor agusztusban felvágják neki. Nahát ez a krém kész röhej. Nincs csőr vége, hogy az ember normálisan bejutassa így elég körülményes, mert kicsit meg kell macerálni és az ici pici lyukon belebénázni… grrr…. Na ezen az egészen elszomorodva most minden este szekáljuk Benust is. Nem repesik az örömtől. Konkrétan utálja. De úgy tűnik az övé jó lesz…

Pancsolás és pacsa.

Itthon van egy nagy medencénk és egy kisebb tavalyról amit a benu miatt vettünk. Koli imádja a nagyot és ő ha ott a nagy bele se megy a kicsibe. Benus viszont valami miatt retteg! A kicsit imádja. Fekszik benne, pacsál játszik. A nagy előtt ott áll és nézi ahogy mi fürdünk, de nem mer bejönni. Sajnálom őt , de bízok benn, hogy megoldódik…. Amúgy állandóan locsol és mindent átönt mindenbe. Szóval egy igazi kis fanatikus a vízzel csak a nagy medencébe ne kelljen bemennie.

Termések!

Szóval Mi egy nagyon szép hagyományt követtünk. Mindegyik gyerkő születésénél ültettünk egy fát. Kolié cserkó Benusé megy. És már mindegyiken van termés. Ültettünk idén epret, pari, paprikát. És a koli olyan oda adással figyeli a menetet, hogy nem igaz. Minden nap végig nézi az össze epret, fát, hogy hol van megérett gyümölcs. Ha talál egyet (hozzá teszem tényleg tudja, hogy melyik a jó) Akkor leszedi és össze gyűjti őket tálba. És nézegeti és nagyon büszke rá, hogy ezt mi csináltuk, de az istenért nem kóstolná meg. De nagyon lelkes! Benus meg most már megtanulta, hogy a fákon gyümölcsök vannak. És mondja gyümöcs J ÉS a napokban kérte, hogy vegyünk le neki is és meg is kóstolta egy picit! Nekem is nagyon nagy öröm ez az egész. Most már minden estére összejön egy kisebb tálka amit megtudunk enni J Baromi jó! Tegnap végre az egyik paradicsomon a virág helyén parit találtam ott visongtam apának ő meg csak vigyorgott. De azért ő is lelkes ám. Hiszen a felét ő ültette és ő is minden nap szemrevételezi J

Benu!

Kiflilili na hát ez a gyermek így hívja a kiflit! Halálosan édes ahogy becézi J Kb napi 3-4 megeszik. Szigorúan üresen. De mást nagyon nem is hajlandó! Rengeteg sokat dumál J Állandóan beszél és be nem áll a szája. Cumi elvétellel haladunk… Most már csak a délutáni alváshoz és este lefekvéshez kapja meg. Jó van, hogy picit előbb, de már nem lóg egész nap a szájában. Vannak jobb napok mikor ő mondja nem kell és vannak rosszabbak amikor szegénynek konkrétan elvonási tünetei vannak….. Viszont baromi erőszakos és a Kolit folyton szívatja. Mindig az kell ami Kolinak. Koli halálosan jól ellene, de Beni szekírozza őt. Ebből persze jó nagy verekedések vannak. Koli tűri egy darabig, de aztán odacsap.. Nem könnyű sokszor, de ettől szép az élet….

Koli!

Még egy hét és vége az ovinak! Hihetetlen!!!!! Elment még egy tanév! Egyre nagyobb fiú! És az utolsó nyarunk amit végig együtt tölthetünk. Furcsa, de ezzel tuningoltam is magam , hogy jól sikerüljön. Többször visszük nyaralni majd és remélem élményekkel gazdagon megy majd szeptemberben. Mint írtam igazi halacska, imád fürdeni. És hihetetlen, hogy mennyire imádja a fagyit! Bármiről képes lemondani csak fagyit ehessen. Ma tesóimmal  a medencében egy matracon játszottunk. Úgy feküdt le, hogy „anya nekem annyira jó volt ma játszani veletek! És ügye legközelebb is játszunk olyat ,hogy mindenkit leborítunk???”  Nagyon szeretne már úszni! Mindenkivel ezt próbálgatja… szeptemberben az  első dolgom lesz beíratni! Imádom! Tündérke

2011-06-05