2011. június 10., péntek

Befejeződött a tanév…..


Koli már nem lesz többet kis csoportos! MA volt utoljára oviban. Mikor köszöntünk el elgondolkoztam, hogy lehet rosszul tettem , hogy kivettem?? De hát itthon vagyok benivel és 1-2 hét múlva összevonják a csoportokat azt meg sose szerette. A másik hogy az utolsó nyarunk amit úgy tölthetünk, hogy bármikor mehetek velük bárhova, hogy egyáltalán egész nap velük lehetek. Nem kell szabit kivenni stb.  A tanév zárásaként elvittem őket és Mamát cukrászdába. Mindenki evett egy sütit és elmondtam, hogy nagyképűség nélkül büszke vagyok Kolira és kivételesen magamra is. Hosszú volt a tanév. Koli nagyon sokat változott/komolyodott. A legfeltűnőbb, hogy többet ül le játszani. Már nem akar mindig menni menni. Azt mondhatom, hogy csökkentek a hisztik. Sokkal jobban partner mindenben. Meglehet vele beszélni a dolgokat. És magamra mért? Mert egy kívülállónak vagy egy férfi embernek sose tűnik egy anya „munkája” megterhelőnek. Pedig néha nekünk is nagyon nehéz. Beni még csak 1,5 volt év elején. Sokszor volt beteg és mindig húzni-vonni magammal. Hóban fagyban, szélben. És közben mindent észben tartani ami az oviba kell. Persze nagyon oda figyelni kolira, hogy ne érezze úgy őt csak lepasszolom. És igen voltak napok mikor azt mondtam feladom. De megcsináltuk és ezt sok mindenkinek köszönhetem, de legfőképpen magunknak, mert erősek voltunk és átéltük együtt a jót és a rosszat/nehézségeket is! De azért nagyon köszönöm Apának, hogy sokszor segített. Köszönöm még Anyukámnak aki hol ment helyettem koliért hol benust pesztrálta míg loholtam Koliért. Köszönöm továbbá annak a 3 embernek akinél tudom, hogy legalább olyan jó helyen van a fiam mint Nálam, mert látom és érzem, hogy imádják Kolit!!! Szóval köszönöm a drága ovo néniknek és a dajka néninek.
Kicsit szomorú vagyok hiszen most megint lezáródott egy korszak  és haladunk az „új” élet felé, de azért még mindig könnybe lábad a szemem, mert már a fiúk egyre jobban nem babák. A nehézségek ellenére szerettem „főállású” anya lenni és szerettem velük itthon lenni. 5 csodálatos évet kaptam.
Most ezt a megmaradt 2,5 hónapot megpróbálom maximálisan kihasználni. És ezt úgy kezdjük, hogy hétfőn elutazunk wellneselni. 5 csodálatos napra megyünk Sümegre. Sok vívódás árán lett meg a hely, mert azt szerettem volna, hogy ezt mindenki nagyon élvezze és, hogy töltődjünk fel. Hogy mért nem közvetlen balcsi? Mert az idő miatt nem mertem bevállalni. Mindenképpen olyan hely kellet ahol lehet sokat fürdeni. Én 2 napig bújtam a szállásokat, de végül apa találta!! Köszi!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése