Koliék elkezdtek a karácsonyi témával foglalkozni. hétfőn mikor mentem érte megkérdezte, hogy otthon van a jézuska.
úgy meglepődtem, hogy először köpni, nyelni nem tudtam, aztán mondtam neki, hogy nem még nincs ott, és hogy még csak figyeli a jó és rossz gyerekeket. NA erre jött a köv. kérdés. Honnan figyeli? Fentről az égből. De honnan a fa tetejéről, mert én nem látom ott őt. Na valahogy elterelődött a szó róla, aminek nagyon örültem, mert kezdtem belezavarodni a válaszokba. Váratlanul ért. Erre meg tegnap megyek. "Anya akkor a jézuska fent van és néz? Igen. Jó akkor én jó leszek. De anya ezt nem értem, hogy jön le? Hát leszáll hozzánk, mert vannak szárnyai.." megyünk a kocsihoz, és egyszer csak megáll. Néz nagyon, és nem mozdul. "Hát én nem értem ezt a jézuskát. Mért nem láthatom? Szeretném neki elmondani, hogy jó vagyok és puszit adni" Annyira édes volt, hogy az nem igaz. Látom, hogy nem érti, és nem tud vele napi rendre térni. Már várom ma mi lesz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése