Beni..

Beni és Én!

Megjött a várva várt válasz. Visszavesznek. 2 hónap szabim van.

Viszont ez most kevés, mert döntetnünk kell. Tegnap felhívtam a kiszemelt családinapközit és  minden nagyon rendbe volt míg el nem értünk a mennyiért részhez. Havi 65 ezerért…. Komolyan nem normálisak. Én ezt felháborítónak tartom. A fizetésem felét vinné el. Van még pár érden csak sajnos olyan lehetetlen helyeken ahol Apa kocsi nélkül elég nehezen tudná össze szedni benikét. Ezen felbuzdulva gondoltam végig járom az önkormányzatott.5 helyre kapcsoltak mire az illetékesekhez kerültem. Elmondtam mi a problémám mire a Hölgy elmondta, hogy 120%on működnek a bölcsik és hogy Érden 600 gyerek születik évente nem elvárható hogy mindenkien legyen helye. Éreztem, hogy kezd ideges lenni a segítőm ezért elmondtam neki, hogy én ezt megértem csak hogy ezzel az én problémám nincsen megoldva és hogy nincs e valami támogatás a gyesen lévő anyukáknak. Persze a válasz nem.. Ezek után mondtam úgy hallottam, hogy van olyan családinapközi amiben lehet önkormányzati támogatást kérni. Erre a válasz az volt, hogy igen van ilyen, de természetesen meg van töltve és nincsen hely. Azt mondta a hölgy, hogy tavasszal próbálkozzak. Azt is elmesélte, hogy ezek a magán „intézmények” nem hajlandóak együtt működni velük, mert érden van x darab ilyen intézmény és egy volt hajlandó szerződést kötni velük, de ez engem nem igazán vigasztal. Tehát ha tavasszal dolgozni szeretnék fizetnem, kell és kész. Nincs más választás. Vagy kivárom a jövő szeptembert, csakhogy a munkahelyem vár és van 2 hónap, amíg csak a gyest kapom. Mindegy a válaszok meg vannak már csak döntenünk, kell a szűk lehetőségekből..

Viszont. Ezek után hogy megszűnt a bizonytalanság és  tények vannak el kezdtem Benire koncentrálni. És egy nagyon szép délelőtt van mögöttünk. Elmentünk egy nagyot sétálni, ami isteni jó volt. Benike hol motorozott, hol sétált én meg vele. Arra mentünk amerre Ő szeretett volna. Asszem ő a papájék felé tartott, mert mikor vissza akartam fordítani rámnézett és rázta a fejét, hogy nem nem arra. Látszott tudja az utat és tudatosan ment J Jó ezt látni. Milyen nagy fiú…aztán az ovi kerítésénél vagy 10 pecig is néztük a gyerekeket. Nagyon tetszett neki és persze ment volna be ő is. Végül haza sétáltunk és még ebéd előtt bent játszottunk. Az én kis durva benim végre leült velem szembe kivettük a forma bedobós játékot és végre játszott. Próbálta betenni őket és egyik másik össze is jött és mintha most nyugisabb lett volna mint eddig…. Gyönyörűen evett és megpróbáltunk pohárból inni és meg is fogta azelőtt még sose. Kicsi ment mellé, de azért sikerült és nagyon boldog volt J Tényleg nagyon nő. Egyik nap olvastam egy mondatott „Minden esetben biztosnak kell lennie abban, gyermekének már nem feltétlenül van szüksége arra, ön éjjel-nappal vele legyen” Nagyon megfogott ez a mondat. A tények tudatában januárig ezt fogom figyelni. Ha Benin úgy érzem, hogy neki még kellek és még kell ez kis idő akkor maradunk szeptemberig ha nem akkor megpróbálom megtalálni a legmegfelelőbb napközit…. Bár az érzéseim valahogy azt sugallják, hogy ő neki még kell egy kis idő… valamiért a sors így akarja és ha így lesz minden erőmmel azon leszek, hogy 100 %-ig kiélvezni a vele töltött időt.

Végül pár kép J Hétvégén a Beethoven parkban voltunk J Nagyon jó volt.

Mindenki baba akart lenni :-)

Benus koncentrál :-)

Az első óvó néni előtt :-)

Koli és az őszi táj.