Cumitlanul!

Most már kijelenthetem, hogy megváltunk a cumitól J Éljen jeeee! És egy iszonyú jó „gyerekszáj” van/ volt a cumi mögött. Iszonyú dolgokat mond és nagyon választékosan beszél Beni. Amit eddig nem is tudtunk, mert a cumi mindig a szájában lógót L

Hogy is történt?!

Rég mondtam Neki, hogy ha ezzel a cumival történik valami akkor nincs több. Múlt héten csütörtökön ál a kútnál amin van egy szerelő nyílás… mondom neki Benus vigyázz a cumira. Erre kikapta a szájából és mértani pontossággal beledobta. És itt most erősnek éreztem magam ahhoz, hogy tényleg vége legyen. Apa mondta, hogy hozz egyet, de én mondtam ne, mert akkor nem bírjuk ki. Miután beledobta kérdezte hol a cumi mondom bedobtad a kútba és megbeszéltük nincsen több…  estétől nagyon féltem, de nem volt annyira vészes. Igaz 1,5 órával később aludt el, de gondoltam ennyi belefér. Aztán az éjjel zaccos volt…. Szegényt mint akinek elvonási tünetei voltak úgy sírt fel kb óránként, hogy cummmi. Aztán a bölcsi kicsit nehezített pálya volt, de mondta a gondozónő is, hogy most tartsunk ki. Délután volt még nehezített pálya akkor kb 15 percet sírt a cumiért, de abba hagyta és onnantól kezdve vége… vagyis még 2 este mellé kellet feküdnöm, de az is megszűnt. Még napi egyszer megkérdezni, hogy cumi. Mindig mondom a kútban van…. Vigyorog rajta és ennyi. Kedden el kellet vinnem dokihoz őket  és ott ügye voltak cumisok. Néztem anyumra, hogy most mi lesz, de semmi nem is foglalkozott vele.

Szóval ma egy hete hogy eldobta benike a cumit J (2012.01.19-én) És gyönyörű Tőle és csuda édesen dumál J Egy nehézség leküzdve már csak egy maradt, az átok pelenka. Doktornő ajánlott valamit, de azt mondta ha az se akkor segít szakembert keresni, mert valszeg ez a beavatkozás miatt van pszichés oka, de most arra is van egy jó tervem, meg a doktornő csodaszere… Meglátjuk. Hátha….

2012.01.26

pár szó.

Nem tudom mért, valszeg nem jól osztom az időmet, de nagyabból semmire nem jut.

Pár szó a kariról nem volt az igazi. Ennél sokkal jobb karácsonyok voltak. Rohanós, kapkodós nagyon gyorsan eltelős volt. Nem volt időm megállni és átélni az ünnepet. Ráadásul én azt gondoltam nagyon jó ajikat kapnak és nagyon fognak örülni, de nem. Gyakorlatilag tömör csalódás volt L beni bontotta a doboz és közölte ez nem nino autó. Egy kezemen meg tudom számolni hányszor játszott eddig vele L Koli se örült a várnak. Juj de jó aztán odébb rakta és ennyi. Hozzá se nyúl. Pedig bárhová mentünk mindenhol ezért volt oda… Szóval igazából örülök, hogy vége. Szilveszter számomra már jó ideje nem jelent semmit. Mióta gyerkők vannak. Ugyan olyan nap mint a többi. De ebben volt egy jó pillanat Koli nagyon fél a tűzijátéktól ezért még 00-kor is fent volt. Az ölemben ült és együtt köszöntöttük az új évet aztán megbékélt és néztük együtt a tűzijátékot. Ez jó volt milyen nagy fiú J

Aztán tudtam nehéz lesz az új év, de bizalommal indultam neki. Hát 2-án megjött az első pofon a meló helyen és gyakorlatilag az egész hét erről szólt. Nagyon nagyon nehéz. És nem sajnáltatni akarom magam és tudom több ezer nő csinálja ezt, de nekem  nehéz ezzel az egésszel megbirkózni.  Nem jut időm semmire. Inkább csak egy kapkodás az egész. Reggel rohanunk aztán egyedül rohanok be ott egy örült tempót kell diktálni, mert elég nagyok az elvárások. Aztán futás a fiúkért haza aztán gyors főzés rámolás. Picit fiúkkal lenni akik elég nyügik fürdetés alvás és kész eltel egy nap tartalom nélkül. Sokszor értelmetlennek érzem az egészet. Nem tudom . És még „csak most kezdtem de 1 hete azon agyalok hogy legyen áprilistól, mert onnan 8 órás leszek. És nem tudom mi a jobb ha 6:15 re megyünk akkor én 7-15 ig dolgoznék és 15:30-ra már értük mennék. Vagy marad a kalszik 8-16-ig de akkor 6:45re mennek és kb 16:45ig lennének ott… mire haza érünk leöltözünk stb fél 6 lesz L Az elsőhöz húzok jobban. Mert bár korán mennék, de most is 6kor kellenek úgy meg 5:30kor kéne kelni… Nem tudom jól jönne valami sugallat…..

Aztán itt van, hogy osszam be a szabim, de könyörgöm honnan tudjam egy évre előre meg jöhet nem várt esemény. Nyárra 10 napot kaptam de 15 kéne… hogy oldom meg???? Áh néha nem látom az utunkat.

Beni!

Először is egy kisebb csoda ami vele történik .-) Ugyanis is. Egyszer volt itthon szeptember óta. Az én állítólag beteg gyerköm J Már szereti a bölcsit. Minden nap megkérdezem Tőle, hogy jó volt a bölcsiben eddig rögtön rávágta, hogy nem. Aztán kari előtti héten mondta, hogy jó volt J Kicsit soká tartott, de elfogadta J

Van valami amit sose csinált. –nem érzelgős nem nagyon ad érzelmeket és azt se szereti ha őt akarjuk szeretgetni, de kb 1,5 hete először megsimizet. De úgy igazán érzéssel olyan finom olyan gyöngén hogy még el is sírtam magam. Aztán azóta egyre többször J Pl auchan közepén két kezébe vette az arcom és elkezdet simizni.

Viszont van egy nem kis baj L Kaki dolgot egyre jobban erőltetjük, de valami nagyon nem stimmel ez nem csak sima dac nála valami olyan pszihés oka van amihez félek mi kevesek leszünk. Én továbbra is tartom, hogy valami a bél összecsúszásnál történt vele. Egyik nap ugyan is már magától ráült bilire , wc, de egyszerűen nem ment. Végül 5 óra gyötrődés után annyira megsajnáltam, hogy adtam neki pelust, de abba se ment. Szegény teljesen össze volt zavarodva és míg nem mondtam neki, hogy kakiljon nyugodtan addig nem mert. Nem tudom és a legnagyobb bajom, hogy nem tudom kihez fordulhatnék segítségért.???!!

Koli!

Ó kicsi fiam már majd felnőtt J J Ma megmérette magát 108 cm és 19 kilo és elképesztő módon örült neki, hogy ő milyen nagy J Hihetetlen dolgokat kér! A legfőbb dolog amivel el van foglalva, hogy írjon???!!! Jó ez? Kell ez ennyi  idősen?? Én nem vagyok róla meggyőződve, de azt meg nem mondom hogy nem segítek. Van egy mágnes táblájuk amire először kiírtuk koli. Aztán mondja kiírjuk benit mondom jó. Erre ő de ne segíts majd az ajtójáról leolvasom (ki van írva) és tényleg minden betűnél oda rohant, de végül  hibátlanul leírta. Nagyon büszke volt, de én is. Erre egyik nap oda szalad azt mondja, hányas szám alatt lakunk elmondtam neki, de hiába kérdeztem nem mondta mért kell. Aztán ezzel még jött többször is. Ma estére kiderült, hogy ez faladat az oviba és ha el tudja mondani kap matricát amit haza hozhat. Végül este így feküdt le

-Tircsi Kolos Mátyás vagyok

-Érd arany jános utca 42- ben lakom.

-Apukám Tircsi Ferenc

-Anyukám nem is tudom hogy is hívnak? Na jó Te Tircsi anyukám vagy J J J Valamiért nehéz vagyok.

-Tesóm Tircsi Beni.

-Kutyám Tircsi Lujza

-Cicám Tircsi cica J

Na hát én majd meg zabáltam nagyon cuki volt.  Úgy mondogatta mint aki bemagolta nagyabból így is van J

Nagyon okos Koli, de újra sokat dacol vagyis inkább úgy csinál mint aki nem hallja ha mondunk valamit… Nem könnyű vele, de döbbenet nagy fiú.

A lelkem nincs rendben valójában tombolok, Két dolog miatt vagyis igazából egy. Nem érzem, hogy jó úton járunk. Sokszor este mikor már alszanak jut eszembe, hogy nem csináltam velük semmit. Benyomtam egy mesét aztán rohangáltak fürödtek és ennyi.

Itt a lakás kérdés is. Akartunk valamerre mozdulni. Cserélni a házat ez nem megy per pill. Volt szó bővítésről az se jön össze mert igazából túl nagy befektetés lenne és nem hozná meg. Aztán van /volt szó egy felújításról, de még ez is kérdéses.

Szerettem volna a 3. baby-t, de az is tolódni látszik ha egyáltalán lesz. Egy ős káosz és zűrzavar.

Általában tudni szoktam  mit szeretnék, de most már azt se tudom én mit szeretnék. Minden lépéstől elbizonytalanodok nem tudom helyes-e ha meghozok egy döntést. És nem tudom ez a legnagyobb baj, hogy nem tudom merre kéne tovább kövezni az utunkat. És ha valamit nem bírok az a bizonytalanság és a sok várakozás. Itt a legnagyobb gond, hogy én vagyok bizonytalan. Ha tudom mit akarok legalább tudom tartani magam ahhoz, de most ez sincs. Jó lenne valami iránymutatás, de egyenlőre még nem jön…

2012-01-08

Várakozás!

Hm  látszik , hogy nagyon nincs időm! Igazság szerint már most is ágyban lennék ha nem várnám hogy kihűljön a holnapi ebéd. J Elmondhatom így majd 3 hónap után, hogy kezdünk belerázódni. Sokkal gördülékenyebben megy minden. Koli elfogadta az új élet helyzetet J Nagyon büszke vagyok rá, mert úton út félen megállítanak, hogy annyira okos ügyes nagy fiú lett J És minden nagy képűség nélkül valóban az J Benu is elfogadta a bölcsit. Már nincs sírás sőt mosolyogva megy be J A délutánok is rendezettebbek. Persze vannak rosszabb, nehezebb napok, de azért elviselhetőek. Hamar fekszenek max 7:30kor, de még így is nehéz az ébredés. Fáradtak.

Én is belerázódok a rutinba. Sajnos ez a munkáról még nem elmondható L Nagyon lassan haladok vele. Még nem volt 1 olyan nap amikor teljesen önállóan dolgoztam volna és baromira leszívja az agyamat. Van nap, hogy úgy érzem már gondolkodni se bírok. Igazából kész vagyok este fél 7kor elaludni….. Így azt a taktikát alkalmazom hogy nem ülök le míg tudom, hogy dolgom van, mert akkor úgy maradok. Így általában holt fáradtan esek be az ágyba……

Cica nagyon cukor J Bár volt egy pont mikor azt mondtam vissza adom, de azóta nagyon sokat javult. A lényeg, hogy 4 napja csak az alomba piszkit J A gyerekeket nagyon szereti. Elég mókás mikor fut a koli aztán benus és végül a macska! Iszonyú játékos folyamatosan játszik. Koli nagyon nagyon szereti. Úgy érzem fontos neki.

Készülünk az ünnepekre. Most először nagyon ígéretesnek tűnik J Mert most már látom, hogy a fiúk is értik miről van szó és nagyon partnerek benne J Kb 1 hete mindennap el kell énekelni a Boldog Karácsonyt, A hull a pelyhest és Koli kedvence az esik a hó térdig ér már J Gondolom kívülről borzalmas ahogy kornyikálunk, de koli sokszor velem énekel. Sőt még mond újakat is J Beninek nagyon tetszik van, hogy újra és újra el kell énekelni J Most már mondja, ő  is, hogy „van zsákodban minden jó….” Egyik este mikor beszélgettünk arról hogy ki mit kér a mikulástól akkor benit láttam, hogy nagyon koncentrál. Mikor megkérdeztem, hogy ő mit kér rávágta, hogy csokoládét J Aztán meg hogy vonatot és autót J Édes kicsi beni ezt olyan édesen adta elő, hogy majd meg ettem J Szóval érzi ő is a lényegét. Most először érzem azt, hogy nem az ajándék lesz a fő vonala a karinak. Persze az is hiszen hozzá tartozik, de látom, hogy milyen örömmel járja át őket. J És így az a fontos, hogy együtt éljük meg J Az már csak plusz boldogság számomra hogy én ezt láttam gyerekkoromban és úgy tűnik, hogy ezeket a szép hagyományokat tudom tovább vinni J

2011-11-23

Mri

Nagyon régen írtam.

Mért, mert volt egy  rossz mri eredményem amitől kicsúszott a lábam alól a talaj. Nagyon megijedtünk asszem az egész családdal. Aztán mikor megnyugodtam volna kaptam egy jó 1 hétig tartó vírust émelygés, hőemelkedés, stb stb.

Az mri-re mai napon került pont. Szóval az eredményen az ált, hogy több apró góc van a  fejemben. Egy orvos és önmagam is a sclerosis multiplexre gondoltunk. Nem részletezem, de borzalmas 1 hete volt ez az életemnek. Az ember olvas és nem hülye. Aztán Nővérkém (KÖSZI ADRI) révén elkerültem egy neurologushoz aki annyira kedves volt, hogy mondta csak 3-án fogad, de ha eljutatjuk neki a cd megnézi, hogy ne kelljen még 2 hétig görcsölnöm.. Így is lett meg is nézte és beszéltünk már akkor azt mondta nem az, de ma még meg kellet jelennem ma azt mondta  ez per ill. nem az, de a gócok mozoghatnak egy vírus hatására stb. Ezért azt mondta, hogy most nyugodjak meg, de nem ígérheti, hogy soha nem lesz. mivel gócok vannak ezért lehetséges, de arra kért nyugodjak meg és próbáljam meg úgy élni az életem ahogy eddig. Azt viszont elmondta, hogy nagyon nem helyes ahogy a kardiológián álltak hozzám ezért tovább kell menni, mert nem igen normális a 95-ös vérnyomás 120-as pulzusokkal. Nos szóval ezek előtt után még volt a fent említett betegségem is. Aztán 28-án kezdődőt az őszi szünet. Ami nekünk idén nagyon jól indult, mert 4 napra elutaztunk kenesére wellneselni. Ez most pont a legjobbkor jött, mert már nagyon kész voltam. Nagyon jól éreztük magunkat Sokat pihentünk jókat ettünk és még el kirándultunk a veszprémi állatkertbe ami megint lenyűgözött mint mindig. Gyönyörű. Aztán haza jöttünk, de még hál istennek a héten folytatódik a szünet, de minden nap pörgünk, mert mindent most szeretnék elintézni hiszen még dec 23-án is dolgozni fogok L És elvileg addig már nem leszek itthon.

De a legfontosabb, hogy egy régi gyerekkori álmom válhatót valóra. Lett egy cicánk J

Igazából úgy indult, hogy Niki (kolleganőm és legfőbb segítőm oda bent. Ezer hála Nikol!!!! Nélküled nem menne!!!!!) elutazott és nem volt hol hagyni az akkor 1,5 hónapos cicát. És elhoztam. Beleszerelmesedtem teljesen. Mert egy irtó jó fej cica. Pont olyan önfejű mint én J és tiszta bolond , vagány. (pici hibája, hogy fiú így megint én vagyok elnyomásban J Na szóval jött egy 2 hetes könyörgés apának és bár szegény nem akarta, de végül engedet a hőn áhított vágyamnak J KÖSZÖNÖM API! Szóval itt van velünk és nagyon cuki. Benitől nagyon tartottam, de nagyon szereti játszik vele, nézegeti meg rötyög rajta J Koli is oda van érte bár asszem be kell vajam hogy én vagyok a legnagyobb rajongója, J Igazi zsivány fej J Ha a fiúk nincsenek jelen akkor a kutyánkat cseszteti állandóan kacérkodik , de szegény lujzi fél Tőle J Így már párszor rá kelet szólni, hogy ne szívassa már a szerencsétlen kutyát. Kitalálta hogy hol lesz az alvós helye is J Számomra nem kicsit volt megdöbbentő mikor felmászott a térelválasztó utolsó polcára és a rádióm mögött alszik…, hihetetlen cuki módon J

Más!

Mielőtt kezdődött a szünet egész jól meg voltunk. Be állt valami féle rendszer. Beni is jobban bírta már a bölcsit. Kevesebb lett a harc vele. Mondjuk sajnos alapjában megváltozott. Nagyon erőszakos és durva lett. Az hagyján, hogy velem hisztizik, de a kolit kikergeti a világból. Csak őt és nem értem miért? Olyan mintha rajta élni ki a dühét haragját. Szegény kolim szerintem jó bírja, de néha már nagyon sajnálom. A másik, hogy semmit nem hajlandó itthon csinálni. Itthon nem pisil bilibe míg a böliben nem használ egyáltalán pelust. A bölcsibe leteszi a cumit itthon meg állandóan a szájában van. MÉRT???? Nem értem . Nehéz. Ezt leszámítva minden oké. Végül is a 2 hónap alatt csak -5-5 napot voltak betegek ez szerintem nem rossz…. Nekem munka megyeeget bár még bőven van mit tanulnom.

Apának továbbra is köszönöm a türelmet és a kitartást na meg a sok segítséget. Mikor itthon van állandóan bejárónőként funkciónál. J Főz, mos, takarít J Szeretlek Édes Köszönöm.

2011-11-03

Életünk...

Huh nagyon régen szerettem volna írni arról, hogy hogyan is vagyunk és hogy hogyan alakul az életünk. Amiért nem tudtam az az volt, hogy bedobtak a mély vízbe és 3 hét tanfolyamon vettem részt. Sok mindent elképzeltem, de arra nem számítottam, hogy 1 hónap eltelik és holnap fogok ténylegesen először dolgozni. A 3 hét oktatás nagyon nehéz volt, mert nem lehetett 6 órában mennem hanem 8-ba és ez nagyon nem volt bekalkulálva. Ráadásul 2x kellet vizsgáznom. Ez szintén váratlanul ért hiszen 7 éve semmit nem tanultam. De azért elszeretnék azzal büszkélkedni, hogy nagyon ügyes voltam , mert az első tesztem 100%-os lett a tegnapi záró pedig 96%os J Nagyon örültem neki, hogy tudok tanulni még és nem butultam el teljesen.  Viszont más téren borzalmasan nehéz volt. 2 hét után mondtam ki, hogy  kellett ez nekem? Nem sejtettem, hogy ilyen hamar eljön, hogy felteszem ezt a kérdést, de nagyon nehéz volt. ÉS ezt a kérdést ráadásul csak magamnak tehettem fel, mert az én döntésem volt, hogy vissza megyek dolgozni… Amikor megfordult bennem a világ az akkor volt mikor Koli nekem szegezte a kérdést, hogy „Te már nem leszel többet az anyukám nem fogsz többet értem jönni??!” És ehhez egy nagyon szomorú arcocskát kell elképzelni. Ekkor szörnyen éreztem magam, mert, hogy a 3 hét alatt Apa és Anyukám (Neki külön köszönet jár!!!) járt a fiúkért a bölcsbe és az oviba. Volt mikor napi 40 percet láttam őket. Na ekkor mondtam azt, hogy én mekkora hülye vagyok, hogy ezt vállaltam… A szívem szakadt meg a fiúékért és majdnem megörültem a tehetetlenségétől. Közben beni is jó alaposan szétcsúszott. Nagyon összezavarodott és durva lett. Szegény kolit a végletekig szekálja és bántja veri, rúgja, harapja szegény koli.  Volt, hogy 1,5 órát ordított azért, hogy vegyük le a gatyát. És nem bírtjuk megnyugtatni, elterelni a figyelmét semmit. Nem lehetett vele kezdeni csak ordított, hogy „veszzük le J” . És akkor még ott van a nagy probléma a meleg kaja kérdés. Az elején úgy indultunk neki, hogy valamelyikünk majd főz minden nap. Volt, hogy elfelejtettük, hogy ha én másnap vinni akarok akkor meg kellet volna főzni. Vagy elfejtettük kivenni a húst a fagyasztóból és volt olyan, hogy szegény apának (aki lelkesen csinálta) nem jött össze és akkor megint nem volt kaja. Az utolsó csepp az volt amikor egy 8 órás nap után és egy végig őrjöngött délután után még 10kor főztem. NA ekkor mondtam vége. A fiúk esznek bent és mi is rendelni fogunk. Igazából ma ettük meg az első adagot. (nagyon finom volt) Viszont ez további 2 problémát vett fel. Az első és legnagyobb baj az, hogy beninek a bölcsiben csak főzelék van amit ő nem eszik meg. Így üres kenyeret eszik reggelitől délutánig (mert hogy nem enged rákenni semmit) Így érthető módon éhesen ér haza. Nem lenne akkora baj ha mondjuk enne virslit vagy tojást vagy normál szendvicset, de ő nem eszik ilyeneket. Viszont ha nem teszek elé semmit akkor estig folyamatosan ordít valami kajáért. Amit megértek és azt is megértem, hogy a kiflire, kenyérre már rá se tud nézni hiszen egész nap csak azt kap (megjegyezném, hogy 6600-, a múlt havi kajája úgy hogy kenyéren kívül semmit nem eszik) nekem se kéne már utána kenyér. Így viszont mega gáz, hogy mi legyen. Tegnap apa rögtönzött és tésztát főzött neki. Ma megint kezdődött a cirkusz így főztem neki tejberizst.. DE ennyi erővel már főzhetnék is. Jó tudom nem ugyan az….. Amint megeszi egyébként a nem kis mennyiségű kaját pl 3 tányér mákos tészta utána kisimul és el is marad a giga hiszti, A másik baj a rendeléssel, hogy gondoltam ezzel majd kicsit spórolok is, de nem L Mert be kellet azért vásárolni meg a kajánk is jóval meghaladta a heti kaja pénzt amitől megint őrlődök…. Szóval valamit a kaja rendszerre kéne kitalálni csak nem tudom mit???

Eközben persze túl mentünk az első betegségeken amit bár apa nem vall be, de azért megviselte őt is, mert ő volt itthon először a kolival egy hetet utána a benivel is 6 napot. Szóval szegény apának se volt egyszerű. Hál istennek a betegség nem volt komoly és beni csak 4 napot hiányzott az bölcsiből, de arra pont elég volt, hogy „újra” kelljen szokni. Mielőtt beteg lett akkor mertem kijelenteni, hogy beszokott, mert már nem sírt reggel még olyan is volt, hogy mosolyogva ment be. Délután nem volt őrjöngés és jó kedvű volt erre múlt hét csütörtökön (akkor ment először) újra kezdődött minden. Megint sír reggel és tiszta kis bolond meg ott van ez a kaja mizéria ami megviseli őt is meg engem is.

Kolcsi jól van. Bár rajta is látom a jeleket. Nyáron elmúlt az a nagyon hisztis koli. Jól kezelhető volt és nagyon jól viselte a dolgokat és jól reagálta őket le. Most meg megint nagyon sok a konfliktus és hiszti. Látom, hogy össze van zavarodva csak nem fejezi ki, de nagyon sokat bújik. Nála ebből lehet érezni, hogy nem oké valami….. Viszont történt valami jó is Vele kapcsolatban. J Mivel rengeteg lekötetlen energiája van jelentkeztünk az ovi fociba és annyira jól sikerült az első alkalom, hogy rögtön mondták, hogy járhat, mert nagyon ügyes volt J Továbbra is nehezen bírja a hajnali kellést. Pedig már fél 8kor fürdünk és 8kor ágyban van, de alig bír felkelni…..

Még mi is bánt két dolog vagyis 3 és érthetően ok okozati összefüggésben vannak a dolgok….

Első az, hogy beni bölcsije marhára nem szimpatikus és nem vagyok meggyőzve arról, hogy jó helyen van. Amikor én mentem érte nem volt sok ilyen alkalom, de akkor majdnem mindig koszos volt. És nem a ruhájára gondolok, mert az nem érdekel viszont , hogy a takony szét van kenve a fején meg tiszta kosz a keze meg homok van a fülében ez nekem nagyon sok. És nem azért mert hígén mániás vagyok hanem mert a koli is járt közösségbe és egyszer nem kaptam így ki és ez olyan elhanyagoltság érzést kelt bennem. Ráadásul ahányszor megyek mindig cigiznek a gondozónők…. L Aztán ott van az, hogy véletlen elmesélték, hogy nem adják oda beninek az alvós kutyusát, párnáját, mert hogy el alszik anélkül is. Én ezt értem, de 6 hós kora óta ezekkel alszik és ezek a dolgok kedvesek neki és közel állnak hozzá akkor mért kell elvenni tőle?? Mert nekik így könnyebb? Hát elmehetnek a búsba. Aztán betegség után bevittem és közölték velem, hogy ez a gyereke egyáltalán nincs jól. NA ekkor már nagyon pipa voltam és elmondtam, hogy úgy gondolom láz nélkül otthon tartom 6 napig (ebből 2 hétvége) és nem kapott csak tüneti kezelését és hogy más láz nélkül biztosan bevitte volna és azt is hozzá tettem, hogy azért jár bölcsibe, mert dolgozunk és nem tudjuk tovább megoldani….. hát erre már csak azt mondogatták persze mi megértjük. Persze a szart én lettem a gonosz szülő….

Második dolog az önmagam problémája az, hogy jelen pillanatban nem bírom tartani azt az étkezési „rendet” amit 2 éve tartok. Ezzel csak annyi a gond, hogy így tudtam tartani azt a súlyt ami számomra ideális. Most viszont annyira felborult minden, hogy már érzem magamon, hogy híztam kg még csak1 kg. De egy hónap alatt. NA szóval ez is baromira frusztrál.

A harmadik pedig az, hogy egyáltalán nem lettem nyugodtabb attól, hogy dolgozom sőt ha lehet még feszültebb vagyok és sokat veszekszem és kiabálok velük az értékes időben amit a gyerekekkel tölthetnék LÉs az utolsó legnagyobb kérdés, hogy vajon nem-e életem legrosszabb döntését hoztam meg mikor belevágtam???? Mert per pillanatban talán Apa , de még rá se merem 100%kijelenteni, hogy jól viseli, mi 3-an biztos, hogy nem jól viseljük vagy is nagyon nehezen, de a mai naptól vége és elvileg már 6 órában járok .remélem ezzel ki tudunk alakítani egy rendszert amitől mindenki megnyugszik. Ma volt is nagyon öröm mikor én mentem értük J Annyira örültek és szaladtak mind ketten felém. Ez nagyon jó érzés volt....

2011.10.11

Bethoven park

Mai napon annyira ügyes voltam, hogy nem kellett főzni, mert maradt annyi, hogy együnk. Így az egész napot a gyerekeknek szenteltem. Elkezdtem gondolkodni hova is mehetnék a fiúkkal. Hamar kiderült nem lesz társaságunk így csak magamra számíthatok. Gondoltam a park jó lesz, mert lehet nagyot sétálni járgányozni. Így kicsit félve, de elmentem velük. Ugyanis egy nagy tó körül van és hát azért sose lehet tudni. Mikor megérkeztünk megvettem a jegyet és mondtam a fiúknak. „anya egyedül van nem tudok két felé menni ezért mindig egy irányba kell mennünk. Ha autó azonnal a szélére” Mondták oké így neki vágtunk és nagyon jól sikerült J Gyűjtöttünk rengeteg gesztenyét és makkot is

J Az izgalmas az volt, hogy állandóan potyogtak le volt, hogy pont eléjük amin nagyon röhögtek J Dobáltunk kavicsot a tóba és persze mozgás. Tavaly még nem bírta egyik se végig jönni. Most meg zok szó nélkül. Semmi nyafogás semmi hiszti. És nagyon szófogadóak voltak. Volt hogy egész elmentek de mikor látták messze vagyok félre álltak szigorúan az út szélére és megvártak.

Itt éppen a szélére ment  :-)

 Így nem a szokásos össze- vissza rohangálás volt hanem én is élvezhettem az erdőt ami nem mellékesen gyönyörű volt. Szóval nagyon jól éreztük magunkat és nagyon büszke voltam rájuk, hogy már ilyen nagyok. Kimondottan nagyon élvezetes volt J És azt mondták menjünk máskor is. J Meg tette a hatását is, mert ügyesen ebédeltek és 5:15 kor alig bírtam őket kelteni….. J

Olyan nagy....

Ezek után este is elmentünk sétálni ami szintén így sikerült amitől én le vagyok döbbenve. Normális séta volt és nem a gyertek ide, úristen autó a gyerek meg megy ezerrel semmi szépen normálisan igen élvezhető volt J

Köszönöm ezt a szép napot  Nektek fiúk…

2011-09-24

Jó hogy....

Jó hogy a mai nappal nekem vége lett a hétnek…. Többiek csapatépíteni mennek erre még nem vagyok hivatalos így szabin vagyok. De nagyon besokkoltam most… Szóval  a hangulat jó és továbbra is nagyon szeretnék dolgozni, de ez az oktatás kikészít. Baromi nagy adatmennyiséget kell megtanulnom egyenlőre csak elméletbe úgy hogy hétfőn vizsgázok belőle. Nagyon száraz bemagolós anyag kb 6 éve nem tanultam így… Maga az oktatás is kemény és hihetetlen fáradt vagyok. Persze ez csapódik és kin a fiúkon. Akik amúgy se a legjobb passzban vannak, mer most látom, hogy azért meg viseli őket. Ha elmegy mindenki és én végre haza érek csak a sírás a hiszti és az azt akarom megy. Gondolom mindkettő ezzel szeretné elérni, hogy foglalkozzak velük. És jogos is az igény csak egyenlőre annyira paff vagyok, hogy nézek ki a fejemből…. És persze a hiszti az akarom nem csökken így marad az hogy veszekszem velük… és ezért most nagyon utálom magam. Mert 3 órát találkoztunk és az is harcokkal ment. De kicsit se nyitnak felém dac ezerrel ha a fejemre állok akkor is…. Amitől még pocsékabbul érzem magam, hogy kolival még játszottam egy kicsit fürdés után és beszélgettünk közben. Mire közölte „Anya én most nem szeretlek mert kiabáltál velem….” És igaza van. Nagyon szar volt ezt így egy 4 évestől hallani. Próbáltam elmagyarázni, hogy attól, hogy nem engedek valamit vagy mert mérges vagyok attól én még nagyon szeretem , de nem tudom, hogy fogta-e? És ráadásul tényleg haragudott, mert nem kérte az esti pusziját…. Szegény nyilván nem érti a súlyát, de ezzel jól haza vágott…

Nehezen viselik ezt a korán kelést 6 óra. Első nap kolika tök komásán fel kelt körbe nézet és azt mondta „anya mért keltettél fel még sötét van. Éjszaka van.?!” És ezt persze olyan fejjel, hogy anya Te hülye vagy?! J Alapvetően mókás csak ettől azért már szarul indul a napjuk. Benus minden reggel görcsöt kap attól hogy kelni kell. A bölcsibe mindig sírdogál egy picit. Szépen bemegy a gondozónővel, de azért sírdogál és kiderült 6:45kor ő az első az bölcsiben. És ettől nagyon rosszul érzem magam. Ezt sosem akartam és tessék az én gyerekeim az elsők… Más szülő aki 8- tól dolgozik a városban hogy ér be??? Mert ha én később vinném őket akkor elkésnék…. Szóval most látom a borúsabb oldalát is, de azért még élvezem egy kicsit, mert tudom még 2 hét és vége az oktatásnak és beállhatunk a 6órára az azért könnyebb lesz. Viszont így beleláttam a 8 órás létbe és nagyon félek, hogy mi lesz tavasztól. Hiszen akkor bejelentenek 8 órába. Nem lesz elég, hogy korán megyünk még 4:30ig ott is lesznek L Utálom. És még van valami amitől kiborulok a forgalomtól. Napi bő 2 órát vezetek ha kisebb a dugó ha nagyobb akkor még többet. És a falnak megyek tőle.. bunkók, figyelmetlenek az emberek és a látszólag értelmetlen dugóban való araszolgatástól kész vagyok. Így már jól kimerülve érkezem az oktatásra/munkába ….

Hát ez van, de majd lesz jobb is remélem….

2011-09-21