2011. november 23., szerda

Várakozás!



Hm  látszik , hogy nagyon nincs időm! Igazság szerint már most is ágyban lennék ha nem várnám hogy kihűljön a holnapi ebéd. J Elmondhatom így majd 3 hónap után, hogy kezdünk belerázódni. Sokkal gördülékenyebben megy minden. Koli elfogadta az új élet helyzetet J Nagyon büszke vagyok rá, mert úton út félen megállítanak, hogy annyira okos ügyes nagy fiú lett J És minden nagy képűség nélkül valóban az J Benu is elfogadta a bölcsit. Már nincs sírás sőt mosolyogva megy be J A délutánok is rendezettebbek. Persze vannak rosszabb, nehezebb napok, de azért elviselhetőek. Hamar fekszenek max 7:30kor, de még így is nehéz az ébredés. Fáradtak.
Én is belerázódok a rutinba. Sajnos ez a munkáról még nem elmondható L Nagyon lassan haladok vele. Még nem volt 1 olyan nap amikor teljesen önállóan dolgoztam volna és baromira leszívja az agyamat. Van nap, hogy úgy érzem már gondolkodni se bírok. Igazából kész vagyok este fél 7kor elaludni….. Így azt a taktikát alkalmazom hogy nem ülök le míg tudom, hogy dolgom van, mert akkor úgy maradok. Így általában holt fáradtan esek be az ágyba……
Cica nagyon cukor J Bár volt egy pont mikor azt mondtam vissza adom, de azóta nagyon sokat javult. A lényeg, hogy 4 napja csak az alomba piszkit J A gyerekeket nagyon szereti. Elég mókás mikor fut a koli aztán benus és végül a macska! Iszonyú játékos folyamatosan játszik. Koli nagyon nagyon szereti. Úgy érzem fontos neki.
Készülünk az ünnepekre. Most először nagyon ígéretesnek tűnik J Mert most már látom, hogy a fiúk is értik miről van szó és nagyon partnerek benne J Kb 1 hete mindennap el kell énekelni a Boldog Karácsonyt, A hull a pelyhest és Koli kedvence az esik a hó térdig ér már J Gondolom kívülről borzalmas ahogy kornyikálunk, de koli sokszor velem énekel. Sőt még mond újakat is J Beninek nagyon tetszik van, hogy újra és újra el kell énekelni J Most már mondja, ő  is, hogy „van zsákodban minden jó….” Egyik este mikor beszélgettünk arról hogy ki mit kér a mikulástól akkor benit láttam, hogy nagyon koncentrál. Mikor megkérdeztem, hogy ő mit kér rávágta, hogy csokoládét J Aztán meg hogy vonatot és autót J Édes kicsi beni ezt olyan édesen adta elő, hogy majd meg ettem J Szóval érzi ő is a lényegét. Most először érzem azt, hogy nem az ajándék lesz a fő vonala a karinak. Persze az is hiszen hozzá tartozik, de látom, hogy milyen örömmel járja át őket. J És így az a fontos, hogy együtt éljük meg J Az már csak plusz boldogság számomra hogy én ezt láttam gyerekkoromban és úgy tűnik, hogy ezeket a szép hagyományokat tudom tovább vinni J

2011-11-23


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése