2012. január 8., vasárnap

pár szó.



Nem tudom mért, valszeg nem jól osztom az időmet, de nagyabból semmire nem jut.

Pár szó a kariról nem volt az igazi. Ennél sokkal jobb karácsonyok voltak. Rohanós, kapkodós nagyon gyorsan eltelős volt. Nem volt időm megállni és átélni az ünnepet. Ráadásul én azt gondoltam nagyon jó ajikat kapnak és nagyon fognak örülni, de nem. Gyakorlatilag tömör csalódás volt L beni bontotta a doboz és közölte ez nem nino autó. Egy kezemen meg tudom számolni hányszor játszott eddig vele L Koli se örült a várnak. Juj de jó aztán odébb rakta és ennyi. Hozzá se nyúl. Pedig bárhová mentünk mindenhol ezért volt oda… Szóval igazából örülök, hogy vége. Szilveszter számomra már jó ideje nem jelent semmit. Mióta gyerkők vannak. Ugyan olyan nap mint a többi. De ebben volt egy jó pillanat Koli nagyon fél a tűzijátéktól ezért még 00-kor is fent volt. Az ölemben ült és együtt köszöntöttük az új évet aztán megbékélt és néztük együtt a tűzijátékot. Ez jó volt milyen nagy fiú J

Aztán tudtam nehéz lesz az új év, de bizalommal indultam neki. Hát 2-án megjött az első pofon a meló helyen és gyakorlatilag az egész hét erről szólt. Nagyon nagyon nehéz. És nem sajnáltatni akarom magam és tudom több ezer nő csinálja ezt, de nekem  nehéz ezzel az egésszel megbirkózni.  Nem jut időm semmire. Inkább csak egy kapkodás az egész. Reggel rohanunk aztán egyedül rohanok be ott egy örült tempót kell diktálni, mert elég nagyok az elvárások. Aztán futás a fiúkért haza aztán gyors főzés rámolás. Picit fiúkkal lenni akik elég nyügik fürdetés alvás és kész eltel egy nap tartalom nélkül. Sokszor értelmetlennek érzem az egészet. Nem tudom . És még „csak most kezdtem de 1 hete azon agyalok hogy legyen áprilistól, mert onnan 8 órás leszek. És nem tudom mi a jobb ha 6:15 re megyünk akkor én 7-15 ig dolgoznék és 15:30-ra már értük mennék. Vagy marad a kalszik 8-16-ig de akkor 6:45re mennek és kb 16:45ig lennének ott… mire haza érünk leöltözünk stb fél 6 lesz L Az elsőhöz húzok jobban. Mert bár korán mennék, de most is 6kor kellenek úgy meg 5:30kor kéne kelni… Nem tudom jól jönne valami sugallat…..
Aztán itt van, hogy osszam be a szabim, de könyörgöm honnan tudjam egy évre előre meg jöhet nem várt esemény. Nyárra 10 napot kaptam de 15 kéne… hogy oldom meg???? Áh néha nem látom az utunkat.



Beni!
Először is egy kisebb csoda ami vele történik .-) Ugyanis is. Egyszer volt itthon szeptember óta. Az én állítólag beteg gyerköm J Már szereti a bölcsit. Minden nap megkérdezem Tőle, hogy jó volt a bölcsiben eddig rögtön rávágta, hogy nem. Aztán kari előtti héten mondta, hogy jó volt J Kicsit soká tartott, de elfogadta J
Van valami amit sose csinált. –nem érzelgős nem nagyon ad érzelmeket és azt se szereti ha őt akarjuk szeretgetni, de kb 1,5 hete először megsimizet. De úgy igazán érzéssel olyan finom olyan gyöngén hogy még el is sírtam magam. Aztán azóta egyre többször J Pl auchan közepén két kezébe vette az arcom és elkezdet simizni.
Viszont van egy nem kis baj L Kaki dolgot egyre jobban erőltetjük, de valami nagyon nem stimmel ez nem csak sima dac nála valami olyan pszihés oka van amihez félek mi kevesek leszünk. Én továbbra is tartom, hogy valami a bél összecsúszásnál történt vele. Egyik nap ugyan is már magától ráült bilire , wc, de egyszerűen nem ment. Végül 5 óra gyötrődés után annyira megsajnáltam, hogy adtam neki pelust, de abba se ment. Szegény teljesen össze volt zavarodva és míg nem mondtam neki, hogy kakiljon nyugodtan addig nem mert. Nem tudom és a legnagyobb bajom, hogy nem tudom kihez fordulhatnék segítségért.???!!

Koli!
Ó kicsi fiam már majd felnőtt J J Ma megmérette magát 108 cm és 19 kilo és elképesztő módon örült neki, hogy ő milyen nagy J Hihetetlen dolgokat kér! A legfőbb dolog amivel el van foglalva, hogy írjon???!!! Jó ez? Kell ez ennyi  idősen?? Én nem vagyok róla meggyőződve, de azt meg nem mondom hogy nem segítek. Van egy mágnes táblájuk amire először kiírtuk koli. Aztán mondja kiírjuk benit mondom jó. Erre ő de ne segíts majd az ajtójáról leolvasom (ki van írva) és tényleg minden betűnél oda rohant, de végül  hibátlanul leírta. Nagyon büszke volt, de én is. Erre egyik nap oda szalad azt mondja, hányas szám alatt lakunk elmondtam neki, de hiába kérdeztem nem mondta mért kell. Aztán ezzel még jött többször is. Ma estére kiderült, hogy ez faladat az oviba és ha el tudja mondani kap matricát amit haza hozhat. Végül este így feküdt le
-Tircsi Kolos Mátyás vagyok
-Érd arany jános utca 42- ben lakom.
-Apukám Tircsi Ferenc
-Anyukám nem is tudom hogy is hívnak? Na jó Te Tircsi anyukám vagy J J J Valamiért nehéz vagyok.
-Tesóm Tircsi Beni.
-Kutyám Tircsi Lujza
-Cicám Tircsi cica J

Na hát én majd meg zabáltam nagyon cuki volt.  Úgy mondogatta mint aki bemagolta nagyabból így is van J
Nagyon okos Koli, de újra sokat dacol vagyis inkább úgy csinál mint aki nem hallja ha mondunk valamit… Nem könnyű vele, de döbbenet nagy fiú.

A lelkem nincs rendben valójában tombolok, Két dolog miatt vagyis igazából egy. Nem érzem, hogy jó úton járunk. Sokszor este mikor már alszanak jut eszembe, hogy nem csináltam velük semmit. Benyomtam egy mesét aztán rohangáltak fürödtek és ennyi.
Itt a lakás kérdés is. Akartunk valamerre mozdulni. Cserélni a házat ez nem megy per pill. Volt szó bővítésről az se jön össze mert igazából túl nagy befektetés lenne és nem hozná meg. Aztán van /volt szó egy felújításról, de még ez is kérdéses.
Szerettem volna a 3. baby-t, de az is tolódni látszik ha egyáltalán lesz. Egy ős káosz és zűrzavar.
Általában tudni szoktam  mit szeretnék, de most már azt se tudom én mit szeretnék. Minden lépéstől elbizonytalanodok nem tudom helyes-e ha meghozok egy döntést. És nem tudom ez a legnagyobb baj, hogy nem tudom merre kéne tovább kövezni az utunkat. És ha valamit nem bírok az a bizonytalanság és a sok várakozás. Itt a legnagyobb gond, hogy én vagyok bizonytalan. Ha tudom mit akarok legalább tudom tartani magam ahhoz, de most ez sincs. Jó lenne valami iránymutatás, de egyenlőre még nem jön…

2012-01-08

2 megjegyzés:

  1. Gyönyörűek a fiúk, és nagyon szép család vagytok!
    Sajnálom, hogy ilyen nehezen rázódtok bele az új életbe, engem is megerősít, hogy semmi értelme visszamenni. Nagyon sok helyen olvasom ugyanezt, nagyon kevesen vannak, akiknek könnyen megy az egész. Anyukádék nem tudnak segíteni? Akár abban, hogy reggel náluk adod le őket, és ők viszik őket oviba egy kicsit később? Ezzel meghosszabbodik a napjuk kicsit. Te pedig, ha azt az egy órát, amíg együtt vagytok, nagyon rájuk figyelve töltöd, a fiúk rendben lesznek.
    Én biztos megvárnám a fél évet, aztán jól teherbeesnék, hogy jövőre szülessen a harmadik. :)
    Egyébként meg tudod, én vallásos vagyok, és nekem nagyon sokat segít ezekben a bizonytalanságokban a hitem. Nagyon. Ha neked nincs meg ez a kapaszkodó, csak azt tudom javasolni, hogy tervezz előre mindig csak egy napra, és este mindig gondold végig, hogy mit csináltál jól, mit rosszul. Szánj erre naponta kétszer csendben 5-10 percet. Egyébként ha itt az örömökért, jó dolgokért hálát is tudsz adni, a nehézségeket meg felajánlani, ezt már imának hívják :) A rendszeresség nagyon sokat segít ebben!

    VálaszTörlés
  2. óóóó istenem mintha magamat hallanám... pedig nekem csak 8-10 hónap múlva kezdődik, de már most ezen rágódom és ugyanezektől félek... és nálad pedig olvasom!
    Mindenki bíztat, de már most érzem ezeket, mi lesz ha elkezdik... ráadásul Szasza még csak 2 éves lesz. semmi időm nem lesz rájuk!
    Nagyon átérzem amit leírtál!
    Én biztos a korábbi munkarendet választanám a helyedbe!

    A kaki kérdés remélem megoldódik... nem tudom kihez lehetne fordulni, de igyekszem én is utána kérdezni! Nem tudják ezt neki Uh-val valahol megnézni??? hogy minden rendben van-e neki??
    Puszi

    VálaszTörlés