Új életforma!

Elsodortak az események ezért régen írtam. Szóval a vasárnap (09.11) ha lehet még rosszabb volt… Nem találtam a helyemet és este mikor figyelem elterelés gyanánt elmentük sétálva a pékségbe az lett a vége, hogy vissza felé végig sírtam, mert az járt a fejemben hányszor tettem meg ezt az utat az elmúlt 5 év alatt, hogy milyen gyorsan elmúlt ez az idő…. Nagyon nehéz volt. Sokat forgolódtam és későn aludtam el, de végre reggel lett és  indulhattam… Elsőre kaptam egy kisebb sokkot mikor is nagyon jól haladtam befelé, de egy pontnál annyira megtorpant a közlekedés, hogy 35 percet álltam egyhelyben. Tehát úgy tűnt az első napomat késéssel kezdem. De nem hál az égieknek 8:00kor ott voltam… És hogy mi történt nem tudom nem emlékszem rá. Nagyon izgultam, de miután beléptem az épületbe volt egy 10 -15 perc ami kiesett, hogy hogy jutottam el a főnökig nem tudom…. Kiderült, hogy nem abba a csoportba kerültem ahonnan eljöttem. De hamar fényderült arra is, hogy jobban jártam- Több folyamattal fogok foglalkozni ettől egy kicsit érdekesebb. Nagy örömömre szolgált, hogy ha nem is sokk, de egy pár ismerős arccal találkoztam rögtön. Akik kedvesek voltak és mosolyogtak és emlékeztek rám J És a ráadás az az volt, hogy egy csoportban kerültünk. A Non plus ultra az , hogy még a szakmai irányítóm is egy régről ismert ember. De a legnagyobb támogatást Szandi barátnőmtől kaptam amiért nagyon hálás vagyok!!! KÖSZÖNÖM! Nélküle sokkal nehezebb lett volna. És innentől kezdve már csak pozitív dolgok történtek amitől éreztem, hogy sínen leszek és így is lett. Mindenki végtelenül kedves és segítőkész volt…. És ami mint Nőnek iszonyúan hízelgő volt, hogy a csodámra jártak J A fele társaság azzal vádolt meg hogy nem is az a Kis Szilvi vagyok aki elment innen J A többiek mondták a hű de csinos vagy és de megváltoztál. Viszont volt valaki aki 2 napig szerintem nem ismert meg ez a régi szakmai irányítom volt És 3. napon oda jött és azt mondta Szilvi Te nagyon megváltozzál nagyon csinos vagy és  NŐ lettél hát ez kimondhatatlanul hizelget a büszkeségemnek J Szóval az első hét nagyábból ebből és a mindenféle ügyintézésből állt. Jól elfáradtam a sok infotól, de ez elégedet fáradtság volt. J

Ami kicsi megszomorította a hetemet, hogy mesélték és láttam is, hogy beni nagyon sírt mikor mentek bölcsibe. Ha mondtuk neki, hogy öltözni kell már attól sírva fakadt… Aztán a péntek volt a legrosszabb. Ekkor nem kiabált nem ellenkezet csak nagyon halkan, szomorúan és beletörődve mondogatta, hogy anya anya, Ez borzalmas volt. Ráadásul ezen a napon el is kellet még egy embertől búcsúznom Szanditól, mert babát vár. Már mindjárt meg is születik.. Aminek nagyon örülök, de Ő maga borzalmasan fog hiányozni. Ez az 5 év alatt Ő volt a kapocs és most nincs…. (már is potyognak a könnyeim) Ő  volt aki nem engedte el a kezem. És aki soha nem felejtett el. Sose  volt rest meglátogatni minket. És most hogy újra együtt dolgozhattunk volna ő ment el, de nem baj, mert élete legszebb élménye előtt áll. Csak hiányzik már most.

A héten már oktatásra járok ami persze bonyolítja a helyzetet, mert messzebb van és nem 6 órát kell ott lennem hanem 8-at , de ez okt 10ig tart és utána vége. Beállhatunk a normális életünkre,,,

Beniről még pár szó. Azt mondták pénteken beszokott. Enni továbbra sem eszik csak kenyeret. De ettől függetlenül azt mondják, hogy szépen játszik elvan. Ha neki keseredik akkor hamar vigasztalható és elterelhető a figyelme… Hétvégén mikor meglátta nálam a ruháit sírva fakadt és nagyon nehezen értette meg, hogy nem kell bölcsibe menni. Nem annyira könnyen éli meg mint gondoltam, de azért viselhető. Ma reggel már én vittem Őket és nem sírt egyáltalán. Gondolom pár hét és belerázódik…..

Kolikám!

Hát rá nagyon büszke vagyok. Bementem szülőire és újra oda jött hozzám mind a két ovo néni, hogy a koli annyira megváltozott, hogy hihetetlen. Okosabb lett, sokat komolyodott és sokkal sokkal higgadtabb mint volt. ÉS ezt mi is tapasztaljuk J És olyan jó ennyi jót hallani róla. Hogy Ő hogy éli meg azt ami zajlik az életünkben azt nem tudom, mert nem beszél róla. Nyilván annyit érez, hogy kicsit feje tetején áll a világ, mert hol apa hol mama megy érte , de ennyi. Nem panaszkodik…. Nagyon ügyes…

2011-09-19