Beni..

Beni és Én!

Megjött a várva várt válasz. Visszavesznek. 2 hónap szabim van.

Viszont ez most kevés, mert döntetnünk kell. Tegnap felhívtam a kiszemelt családinapközit és  minden nagyon rendbe volt míg el nem értünk a mennyiért részhez. Havi 65 ezerért…. Komolyan nem normálisak. Én ezt felháborítónak tartom. A fizetésem felét vinné el. Van még pár érden csak sajnos olyan lehetetlen helyeken ahol Apa kocsi nélkül elég nehezen tudná össze szedni benikét. Ezen felbuzdulva gondoltam végig járom az önkormányzatott.5 helyre kapcsoltak mire az illetékesekhez kerültem. Elmondtam mi a problémám mire a Hölgy elmondta, hogy 120%on működnek a bölcsik és hogy Érden 600 gyerek születik évente nem elvárható hogy mindenkien legyen helye. Éreztem, hogy kezd ideges lenni a segítőm ezért elmondtam neki, hogy én ezt megértem csak hogy ezzel az én problémám nincsen megoldva és hogy nincs e valami támogatás a gyesen lévő anyukáknak. Persze a válasz nem.. Ezek után mondtam úgy hallottam, hogy van olyan családinapközi amiben lehet önkormányzati támogatást kérni. Erre a válasz az volt, hogy igen van ilyen, de természetesen meg van töltve és nincsen hely. Azt mondta a hölgy, hogy tavasszal próbálkozzak. Azt is elmesélte, hogy ezek a magán „intézmények” nem hajlandóak együtt működni velük, mert érden van x darab ilyen intézmény és egy volt hajlandó szerződést kötni velük, de ez engem nem igazán vigasztal. Tehát ha tavasszal dolgozni szeretnék fizetnem, kell és kész. Nincs más választás. Vagy kivárom a jövő szeptembert, csakhogy a munkahelyem vár és van 2 hónap, amíg csak a gyest kapom. Mindegy a válaszok meg vannak már csak döntenünk, kell a szűk lehetőségekből..

Viszont. Ezek után hogy megszűnt a bizonytalanság és  tények vannak el kezdtem Benire koncentrálni. És egy nagyon szép délelőtt van mögöttünk. Elmentünk egy nagyot sétálni, ami isteni jó volt. Benike hol motorozott, hol sétált én meg vele. Arra mentünk amerre Ő szeretett volna. Asszem ő a papájék felé tartott, mert mikor vissza akartam fordítani rámnézett és rázta a fejét, hogy nem nem arra. Látszott tudja az utat és tudatosan ment J Jó ezt látni. Milyen nagy fiú…aztán az ovi kerítésénél vagy 10 pecig is néztük a gyerekeket. Nagyon tetszett neki és persze ment volna be ő is. Végül haza sétáltunk és még ebéd előtt bent játszottunk. Az én kis durva benim végre leült velem szembe kivettük a forma bedobós játékot és végre játszott. Próbálta betenni őket és egyik másik össze is jött és mintha most nyugisabb lett volna mint eddig…. Gyönyörűen evett és megpróbáltunk pohárból inni és meg is fogta azelőtt még sose. Kicsi ment mellé, de azért sikerült és nagyon boldog volt J Tényleg nagyon nő. Egyik nap olvastam egy mondatott „Minden esetben biztosnak kell lennie abban, gyermekének már nem feltétlenül van szüksége arra, ön éjjel-nappal vele legyen” Nagyon megfogott ez a mondat. A tények tudatában januárig ezt fogom figyelni. Ha Benin úgy érzem, hogy neki még kellek és még kell ez kis idő akkor maradunk szeptemberig ha nem akkor megpróbálom megtalálni a legmegfelelőbb napközit…. Bár az érzéseim valahogy azt sugallják, hogy ő neki még kell egy kis idő… valamiért a sors így akarja és ha így lesz minden erőmmel azon leszek, hogy 100 %-ig kiélvezni a vele töltött időt.

Végül pár kép J Hétvégén a Beethoven parkban voltunk J Nagyon jó volt.

Mindenki baba akart lenni :-)

Benus koncentrál :-)

Az első óvó néni előtt :-)

Koli és az őszi táj.

Ovi!

Koli ovi!

Túl vagyok az első leszidáson ami eléggé megérintett… L Először is mikor kedden érte mentem kikerült és azt mondta nem jön haza. Ez már nagyon rosszul esett, míg más kislány, kisfiú ugrott anya/apa nyakába! Történt már ilyen, de ez akkor és most sem esett túl jól.. Vajon mit kap ott meg amiért nem akar haza jönni? Utólag végig gondolva arra jutottam, hogy valszeg a történtek miatt, mert tudta, hogy ezért leszidás lesz.

Szóval óvó néni oda jött és elmondta, hogy Kolos egyszerűen nem viselkedik az asztalnál. Hintázott a széken, lefeküdt, felállt és zavarta a többi gyereket is az étkezésben. Rendbontó… Büntetésbe került és külön ültették egy asztalhoz. Állítólag akkor nagyon elkeseredett….

Huh , de cikki volt. Ott álltam olyan zavarban voltam azt se tudtam mit mondjak… Elmondtam, hogy sajna ezzel itthon se boldogulunk és hogy mit tehetnénk. Elmondta, hogy erre egy módszer van a következetesség. Vagyis, hogy itthon se állhat fel stb. Gondolom látta a fejemen, hogy mennyire zavarban vagyok, mert mondta, hogy azért az tudjam, hogy kolin látszik nagyon ügyes, jól nevelt, aranyos kisfiú. Hogy ő az aki soha nem bántaná a többi gyereket és hogy ő az első aki megvigasztalja a szomorú síró pajtásait. Puszilgatja és ölelgeti őket.. Szóval azt mondta alapvetően nincsen vele baj és még ez bele is fér csak erre oda kell figyelnünk.

Még aznap este elmagyaráztuk Kolinak, hogy ilyet nem szabad és hogy nagyon szomorú az Eszter néni is (óvónő) és mi is. Szerdán azzal várt az óvó néni, hogy mit csináltunk szegény Kolival , mert rá se lehetett ismerni. Ült szépen az asztalnál és nem csinált semmi rosszat. Legalább jó tudni, hogy van értelme elmondani neki a dolgokat J

Bölcsi és munka

Hát a bölcsi kérdés nem úgy tűnik, mintha hamar megoldódna....


Elmentünk Apával egyik nap megnézni a másik önkormányzati bölcsödét. Nagyon szép kívül, belül mindenhol. Ma reggel elmentem, hogy jelentkezzünk. Sajnos itt is az elutasításba futottam bele, de a Vezető nő és a környezett nagyon szimpatikus volt. Kezet nyújtott, bemutatkozott (előző még erre se méltatott) meghallgatott és így szólt: Nézze sajnos nem megy. Márciusban van a felvétel, és szeptemberrel lehet kezdeni. Mondta nagyon sok kisgyereket nem tudott felvenni, és nagyon nem lenne helyén való, ha én így aki most odamentem felvenné. És teljesen igaza van és el is, fogadom. Mert ha én lennék az egyik elutasított és megtudnám, ezt az esetett nekem is rossz, lenne. Szóval korrekt volt a néni csak éppen én nem jutottam előrébb. Azt már tudom, hogy államiba legelőbb 2011 szeptemberében veszik fel.

Viszont így újra felmerült a kérdés: Várjuk ki a jövő szeptembert? Valszeg max csak 1 hónapig kéne gyesen lennem, mert utána kivehetném már a szabimat (nagyabból 3-3.5 hónapnyi van) vagy adjuk be magán bölcsibe? De azt most számoltam, hogy kb akkor a két gyerek havi 50-60 ezerbe kerül. 40 ezer a benzin. Így kb. 100.000-, el is menne. Jó még meg lenne ugyan ennyi. Lehet a sors, úgy akarja, hogy maradjak még Benussal?? (Ami most nagyon jó. Jól elvagyunk. Sokat, játszunk, beszélgettünk. Tényleg nagyon élvezhető kisfiú lett.) ÁÁ tényleg nem tudom eldönteni. Persze sokat lendítene a dolgon, ha a cégem nyilatkozna...

De erre ők 2 hét után még mindig nem képesek. Nem igaz, hogy 2 hét alatt nem bírják kitalálni vissza, vesznek-e és hogy mennyi szabim van... Nem értem és persze ettől már el is ment a kedvem a cégtől, mert mindig ezt csinálták mindennel és én ezt nagyon utáltam. Ezért mondtam, azt hogy ide nem megyek vissza. De ha meg visszavennének, akkor jól fizetnének, ezért gondoltam leadom a gondjaimat/fenntartásaimat a céggel szemben. Erre már a kezdés is ilyen rohadt nehezen megy :-(

Szóval még mindig nincsenek válaszok, és én elbizonytalanodtam. Persze a szívem mélyén inkább itthon maradnék még, de az agyam mást diktál csak annyira sok a magánbölcsi... ÉS még valamire nagyon kíváncsi lennék, lehet meg is, próbálom kideríteni. Vajon az önkormányzat hajlandó lenne-e valami támogatást adni hamár az ő hibájukból kényszerülök arra, hogy fizessem a magán bölit? Gondolom nem, de azért nagyon kíváncsi lennék, mit mondanának

Koli és Bölcsi

Koli!


Kicsit aggódom. Vagyis már régóta figyelem ,hogy mindent nagyon vág, de a színekkel nincsen tisztában. És hiába mondom Neki, hogy mi milyen szín látom dunsztja nincsen az egészről. Mamától kapott egy matricás „színekről” szóló könyvet. Iszonyúan tetszik neki, de csak a ragazgatás… Próbálom Neki mondani, de egyszerűen a feketére azt mondja piros, a piros rózsaszín a fekete lila,,,, nem értem. Nyáron kelet volna szemészetre mennünk, de akkor történt , hogy kilukadt a lába és na jó igazából kifogást kerestünk mert nyár közepén bemászni a mária utcába és 2-3 órát ott dekkolni baromira nem volt kedvem. Hiba volt.. De most nagyon aggódom. Hétfőn asszem megkérdezem az óvónőket , hogy ez meddig normális?? Meg az első dolgom lesz, hogy bejelentkezzem a szemészetre…
Vajon felelőtlenek voltunk.???? A doktornőnk már nagyon régen nyaggat minket, de mi azt mondtuk nincs baja, de tényleg sokat bandzsít. Na jó tudom ez a jellegű elmélkedés már nem oldja meg a gondot, de aggaszt. Szóval hétfőtől nagy erőkel rajta leszek.

Egyébként jól telt a hét. Bár kedden sírva ment be, mert nem szeretett volna ott aludni, de azóta minden oké. Bár látom rajta nagyon fáradt, mert nehezen kell. ÉS ma ebéd után hoztam és 3 órát aludt. Viszont tegnap egyáltalán nem aludt el az oviban. Nem tudom teljesen rendben vannak az óvónők meg az ovi is, de furcsa, hogy nem hordják ki őket. Hol az időre hol pedig arra fogják, hogy még nem ismerik a gyerekeket. Pedig Kolinak tudom, hogy ez hiányzik ezért van meghülyülve. Mikor haza hozom olyan mint egy kis bezárt állat akit kiengednek. Dühöng, őrjöng nyafog, hisztizek. Na nem gond vesszük az akadályt és bízok benne pár hét és rendeződik a kis lelke.


Bölcsi!

Egyenlőre nagyon úgy áll, hogy nem mehet januártól az állami bölcsibe. Hétfőn megkerestem a „nagyon kedves” Bölcsőde vezetőt. Aki lepattintott azzal , hogy nincs felvétel és rengeteg várakozó van. Másnap vissza ment, mert akkor nagy zavaromban nem töltöttem ki semmilyen papírt. Közölte persze szívesen ad papírt , de nem hozhatom el.. NA ez már érdekes mért nem? Mért nem tölthetem nyugodt körülmények között ki…. Aztán azt is elmondta ez a papír nem kerül sehova csak az ő fiókjának a mélyébe… Mért amikor a törvény szerint 6 hós kortól biztosítani kell a férőhelyet… Vajon az önkormányzat határozta így meg? Vajon mit szólnának hozzá ha ezt elmesélném?? persze gondolom elvágnám magam örökre és még egy pici esélyem se maradna arra, hogy felvegyék ide. Vagy felvennék, de utána úgy viselkednének szegény gyerekkel amit nem szeretnék. És még egy óriási kérdés maradt bennem. Mi a csudáért kell nekik a kereseti igazolásom??? A munkáltatóit értem, de kereset igazolás? Szerintem ehhez nincsen joguk…. Hiszen azt a pénzt akkor kapnám ha dolgoznék… És azon elég nagy összeg állna. Amiből gondolom azt hoznák ki, hogy túl sok pénz és ezért nem vagyok rászorulva az állami bölcsire…

Baromi nehéz és nem tudom mi a helyes…. Egy tuti ide csak márciusban jelentkezhetünk és addig marad a családinapközi. Havi 40 ezerért. Ez is nagyon baráti hiszen azért megyek el dolgozni , mert szükségünk van a pénzre….. Lehet mégis el kéne menni az önkormányzathoz???!!!!

Amúgy meg a „drága” munkahelyem se túl aktív. Tehát lehet nincs is hova mennem. Ugyan is kézről kézre járok. Mindenhol azt kapom hogy ja nem engem hanem a 3x et keresem. Most az az utolsó történés, hogy küldtünk valakinek egy e-mailt aki dönt és határoz. Ez a valaki annyira aktív, hogy hétfő óta még csak annyit se röffentet, hogy ügyintézés alatt áll vagy valami. Semmi… szóval még mindig maradt a sok sok kérdőjel….

Ovi

Nos!


Vége a nyárnak 30-án elkezdődött az ovi. Vártuk már nagyon .... Reggel mikor csörgött az óra furcsa volt. És nehezen is keltem fel.. mentem Kolihoz aki azt mondta ő inkább nem megy oviba és alszik. 15 perc után sikerült kirángatnom az ágyból. Míg öltöztünk és mentünk az ovi felé végig le volt görbülve a szája. :-( Az ovi kapujában már erősen kapaszkodott a kezembe. Ez kicsit nehézkes volt, mert közben beni fogta a másik kezem és még az ovizsák és még az elbizonytalanodott kisfiam is szóval kicsit nehéz volt. Aztán eszembe jutott, hogy mi van, ha Mariann néni nem emlékszik Kolira. Hiszen csak 1,5 hónapot járt hozzá és utána 3 hónapig nem is látta... Szóval már én is kezdtem ideges lenni.. De Mariann néni mikor meglátta nevén, szólította nagyon kedvesen és mondta neki nagyot, nőt :-) Koli rögtön felengedett. Megmutatta az új cipőjét és az új verdás ovizsákot :-) Aztán nyomtam neki egy puszit, és már húztam is el benivel. hallottam még mondta az óvó néni, hogy megmutatja a wc-ét és hogy jó kedvű volt :-) Nagyon furcsa volt Nekem is. Egész nap ő járt a fejemben és nagyon hiányzott. 3 hónap alatt megszoktam, hogy van, aki beszélget velem meg azt is, hogy ő is velünk van.. Másnap délben mikor mentem érte közölte, hogy menjek haza, mert ő ott alszik (úgy beszéltük meg, hogy az első héten ebéd után még eljön). Minden nap szépen elmondja mit ebédelt, és hogy voltak-e kint. Hogy jót játszott és sokat mondókázott. Állítása szerint nagyon aranyosak az óvó nénik. Kis barátnője Bogika is már jár szerda óta. Azóta világbéke van :-) Mosolyogva, kézen fogva mennek be a csoportba. És mikor eljönnek akkor szájra adott puszival, köszönnek el :-) Annyira édesek :-) Viszont mindentől függetlenül Kolikában van valami zűr valami kimondatlan félelem :-( Mert mióta elkezdődött az ovit 3x bepisilt éjjel :-( (pedig már 6 hónapja teljesen szobatiszta) és sokszor felsír, kiabál éjjel.... mikor reggel kérdezem mi volt, azt mondja semmi ... Nem tudom valamitől, szorong. Remélem, hamar megoldódik, mert azért aggódom a kis lelkéért.

Beni!
Minden nap keresi Kolit. Neki társa volt. Ha mondom hol a koli elkezd jönni, menni a lakásban és keresi. Kint mutogatja a bicaját, motorját. Egyik nap mikor haza hoztam Beni oda rohant, és össze visszaölelgették egymást. Ez számomra egy nagyon megható jelenet volt :-) Viszont nagyon szépen el van egyedül. Játszik :-) Jön, megy a lakásban. Látszik, élvezi, hogy minden az övé beleértve engem is. :-) szóval kinyílt előtte a világ. Rengeteget beszél mindent, kommentál, táncol, huncutkodik, de ami számomra sokat jelent nagyon sokat mosolyog. Azt hiszem hosszú idő óta, végre kijelenthetem, hogy többet jó kedvű, mint rossz......

Én:
És itt bennem egy újabb kétely: úgy érzem most egy igazán szép időszak előtt állunk/állhatnánk. De ügye itt a munka kérdés. Ha megyek már nem sok időm maradt arra, hogy kiélvezzem benit. ez rossz és nagyon elveszi a kedvemet a munkába menetelttől, mert most kezd egy kicsit önálló lenni. Most már könnyebb mellette és persze most érzem azt, hogy sok mind ki fog maradni az életemből... A szokásosak nem leszek ott mikor el, kezd beszélni, rajzolni stb stb...

Balaton

Nincs időm :-( Elkezdődött a ovi. 1 hete értünk haza Balatonról és most sikerült ide keverednem...

Szóval Balaton!
08.23-án mentünk. az nap csoda jó idő volt. Mamával mi előre mentünk mindenki más csak utánunk jött, de ez így volt jó :-) Szóval annyira meleg volt, hogy 12kor már attól féltem megfőnek a gyerkők.... hamar belakták a helyet :-) imádták a kertet szinte csak ott voltak. Lényegében egész idő alatt csak Füredig jutottunk, mert kisebb beborulásokkal péntekig jó idő volt. sokat strandoltunk a fiúkkal. bár nem annyit és úgy ahogy én vártam. Valahogy mintha már elmúlt volna a víz és a nyár varázsa.. vízben igazán keveset voltak. mintha nem kívánták volna. De felfedeztük a környék játszótereit. azt nagyon szerették és rengeteget motoroztak és cangáztak.. Pozitív élményként éltem meg, hogy egy szobában voltunk 4-en és nem okozott gondot.. sőt délután egyszerre feküdtek le a srácok és szépen aludtak. Nagy segítség volt a fiatalság. leginkább Krisztián :-) Szegény még levegőt se kaphatott Kolitól, mert nagyon imádja Őt :-) és mindig focizni, fogócskázni és bujócskázni akar..... Nekünk jó volt, hogy volt társaság kolinak, de ő nem biztos, hogy ennyire élvezte. A csajok meg felkapdosták benus és helyettünk cipelték :-) Én pedig nagyon jót tollasoztam, pingpogoztam Nikivel :-) Próbáltak megtanítani páros pingpongra vagy mire, persze nem sok sikerrel :-))) na mindegy talán jövőre össze jön.
Egyik délután elmentünk Adrival együtt Füredre. Kitaláltuk elmegyünk vonatozni.(város néző kis vonat) Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy Adrit is eltudjuk szállítani.... hihetetlen volt. jött a bácsi emelvényt leengedte Adri rágurult és szépen begurult a vonat kocsi hátuljába. komolyan ez nekem nagyon jó érzés volt :-) Benike persze nem bírta kivárni az indulást így 3-an mentünk. Adri, Kolika meg én. Koli élvezte bár azzal volt elfoglalva, hogy hol a város. nem értette, hogy a városban visz körbe a vonat. Jó volt,sok érdekességet láttunk. Aztán jártunk mégegyszer itt Mamáékkal is. az azért volt érdekes, mert már sötét volt, és kivilágítva megint más volt . De nagyon szép hely :-) Szóval aztán péntekig maradt a sok fürdés. közben Papa és Öcsi bácsi főzött a kertben gulyást. ami nagyon jó lett. Persze mama is ki tett magáért a fincsi húslevessel és a rántott hússal. Amiket a parton ettünk azok is jók voltak.  Esténként a teraszon borozgattunk és jó kis történeteket hallgatunk. Némelyik igen mulatságos volt. Egyik este egy érdekes vendégünk volt. egy róka. Apa vitte ki a szemetet egyszer csak megáll és mondja itt egy róka. Papa rögtön lehülyézte mire a következő másodpercben elszaladt a terasz felé. gyönyörű volt. az  az igazi mesében leírt róka. nagy lompos farka és hegyes nagy fülei voltak :-) Ami még állatból nagy sláger volt a hattyúk és a kacsák. Benike a partra merészkedett kacsákat kergette., Koli pedig a nyaralás végig nem bírta megemészteni a hattyúkat. nem bírt kibékülni velük. félt tőlük. péntek késő délután beborult. (előtte 5 perccel még 33fok volt és fürödtünk a balcsiba). mire felértünk a házhoz elkezdett szakadni. és utána el se állt. szombat reggelre nagyon hideg lett és még mindig csak esett. csurom víz volt minden így nem tudtunk még kirándulni se. így végül 2 nappal előbb véget ért a nyaralás és  ezzel a nyár is.... :-(
De azért nagyon jó volt, hogy mehetünk :-) és hogy 5 napot együtt volt az egész család. Innen is köszönjük Papa :-)

és a képek :-)

Végre van egy kép mamával együtt :-)

Családunk művelődés központja :-) Adri műveli Kolit. :-)

Anya mesél :-) Niki is érdeklődve hallgatta :-) Jó volt :-)

:-)

Koli buborékfújózik :-) Benus nagyon élvezte :-)

:-)

játszótárs :-)

Papa tanította Kolit vízipisztolyozni :-)

2010.08.20...

Érdekesen sikerült a nap...
Délelőtt még kételkedtem milyen lesz, de végül elmondhatom egy nagyon kellemes és még is élmény dús nap áll mögöttünk :-)
Reggel elmentünk a fiúkkal megnézni Adri lakását :-) Na ez egy fantasztikus dolog volt. Koli szerint a legjobb a lift és az ágya volt, de azt mondta azért minden nagyon szép :-) Krisztián (Niki barátja aki egy hős és inkább óvóbácsinak kéne lennie) nagyon nehezen bírta betuszkolni Kolit az oviba, mert Koli nem akart jönni. azt mondta ő inkább marad Adrival.. Ez után mentünk a dédihez ez egy kicsit villám látogatás lett... ugyanis Benike kizárólag a mama régen össze gyűjtött porcelán csészéit akarta pakolászni. Krisztián nagyon féltette őket, de  láttam a végén már nehezen bírta :-))) Na jó szegény mama is elég nehezen bírt most minket így aztán mindenkit felszabadítottam és eljöttünk. kb 15 percet sikerült mamánál lenni... Itt elváltunk a segítségeimtől :-) (Niki,Krisz)  Elindultunk a mamáékhoz... Ott jól el voltak ebédig kaja és mentek aludni. 3 órát sikerült nekik (nagy szó, mert itt max 1,5 órát szoktak aludni) végül Mamával elindultunk a ligetbe, hogy biztos van 20. program vagy valami vásárfia. Legnagyobb megdöbbenésünkre nem volt semmi. a legtöbb amit láthattunk a vatta cukros és a lufi árus... elég furcsa volt. elsétáltunk a közlekedési múzeumtól a liget másik Feléig.. akkor jött az ötlet mondom hamár itt vagyunk menjünk be az állatkertbe. Mama is benne volt így bementünk ez olyan 17:15 körül volt és nagyon jó volt. már nem voltak sokan fiúk tudtak jönni menni rohangálni.. láttunk állatokat is ( sajnos nem sokat mert olyan 6 óra magasságba már elviszik őket enni... csak kérdem én akkor mért 7ig van nyitva?? gyak 18 után már csak azt láttuk ahogy zárják be őket. ... ezt nem értem). Az elefántok jó volt, mert még a helyükön ettek nagyon jó volt látni őket 3 volt egy helyen. nagyon tetszett Mamának, Kolinak meg Nekem ahogy ettek. Benusom viszont nagyon félt tőlük. sikítva sírt. Aztán láttunk még orszarvut ez se jött be beninek. Aztán jöttek a gazellák. Na ezt imádta beni. El sem lehetett 10 percig hozni onnan. magyarázott nekik vadul és mutogatta nekünk hogy ott vannak. A gazellák mellet valami nagy varjú féle volt. Na ezek a ronda madarak kolira igen nagy hatással voltak , mert haza fele is arról beszélt, hogy milyen nagyok és mérgesek voltak..... Aztán jöttek a zsiráfok. Ezek nagyon jó fejek voltak, de persze beninek nagyon nem tetszettek.... Végül láttunk még medvét, tigrist, farkast és fókákat. ez mind a két fiúnak nagyon tetszett és nekünk is. aztán elindultunk kifelé...  a várnál volt egy bácsi aki marionett bábut táncoltatott zenére. nagyon nagyon tetszett a fiúknak. rögtön táncoltak. koli próbálta utánozni amit a baba csinált nagyon nagyon aranyosak voltak. és végül becsületesen elsétáltak a kocsihoz. nagyon büszke vagyok  rájuk, mert semmi hiszti nem volt. Se beni , de se Koli. Kolira azért vagyok különös képen büszke, mert nem vittünk se motort se bicajt. és becsületesen végig sétálta az oda és a vissza vezető utat + még az állat kert felét.(közlekedési múzeumtól vajda Hunyad várán keresztül az állatkert bejáratáig.) vagy 2,5 órát. és egy nyikkanás nem volt, hogy fáradt vagy cipeljem vagy valami. 8ra értünk haza . Itthon még megnéztük Kolival a tűzijátékot. Nagyon tetszett neki. Jövőre asszem bepróbálkozunk élőben megnézni. :-)
Mai napnak még fontos eseménye volt, hogy Benike iszonyúan dumál, de most nagyon bele lendült. tegnap már kétszer mondta a Nikit. Ma Adrit :-) aztán mama mondta neki ott a lámpa egyszer csak mondta, hogy ámpa :-) aztán a ligetben nagyon érthetően mamát mondott... NAgyon édes bese áll a szája. :-)
Hát ennyi, de nekem a 2 fiúval elég volt. és innen is köszönjük mamának.:-) Fótot sajnos nem tudok mellékelni mert az lemaradt....