2011. január 1., szombat

Szilveszter, Új év és kívánság….

Apával nagyon készültünk szilveszterre, hogy mért nem tudom. Talán , mert már annyira nem picik a fiúk. Bulit mi nem nagyon tarunk…. Szóval én vettem a fiúknak trombitát, csákót, szerpentint. Sütöttem egy kisebb darab húst, pogácsát volt gyerekpezsi stb. Apa meg elment és vett egy pár darab tűzijátékot. Röhögtünk is magunkon, hogy két gyerek mellett kezdünk el pírozni. Délután már tök szilveszteri hangulatom volt. Elmentünk Anyumékhoz ott voltunk velük egy 1,5 órát koccintottunk és jöttünk haza. De ekkor már 8 óra múlt. Nagyon örültem, mert benus még csak nyűgi se volt. Szétröhögte magát a trombitán. J Amit ő nem fújt de mikor koli fújta nagyon nevetett. A csákót ő hozta, hogy vegyük fel szóval ő élvezte. Koli már nem volt ilyen egyszerű… sajnos. Vajon ,mért?? Nem akarta a csákót felvenni  a trombitán kisebb idegösszeroppanást kapott, mert pár perc után elázott és nem szólt. JA és persze lujzi kutya nagyon be volt rezelve. Haza érvén anyuéktól gondoltuk fellőjük a tűzijátékot, hogy beni is lássa még. Nagy meglepetés ért minket beni ezen is rötyögött és mondta hoppá. J Koli viszont teljesen be volt rezelve nem volt hajlandó kijönni velünk. A fejére dobta még a párnát is… Szóval ez se nyerte el a tetszését. De nem vagyunk hívei az erőszakosságnak így apa abba is hagyta.. Aztán megfürödtek Benike 21:30kor ment aludni Koli meg 22 után. Éjjel volt nagydurrogás és tűzijáték. Koli néha megriadt, de Beni reggelig egy mukk nélkül aludt…
Én 4 év óta először nem aludtam el éjfélig. Mióta Kolival terhes voltam minden évben bealudtam, de idén nem. J Apával koccintottunk aztán lujzi kutyával együtt aludtunk……

Mindig nagyon várom az új évet, de idén valahogy nem  L Élből annyira gyorsan elmentek az ünnepek… És már most tudom, hogy ebben az évben nagyon sok akadályt kell bevennem.
Szeretnék tovább fejlődni és elérni a hőn áhított vágyamat, hogy sokkal nyugodtabb legyek és , hogy tényleg jó anyuka és jó feleség/ társ legyek. Nekem ezek fontosak és bár úgy érzem, hogy az utóbbi fél évben sokat tettem magamért, apáért és a fiúkért még nagyon messze a célom. Szeretnék még egy kicsit fogyni J Bár már csak egy 5 kg kéne. Karácsony előtt ráálltam a mérlegre és 59-et mutatott. Hatalmas élmény volt, mert a 60-at eddig nem bírtam átlépni. Biztos feljött 1-2 kg, de most hogy minden vissza tér a normál kerékvágásba az hamar le is megy…
Szóval amik miatt már most nehéz. Először is Adri tesókámat műtik nagy/komoly műtét lesz nagyon hosszú lábadozással ez már önmagában megalapozza az év elejét (lassan esedékes a dolog LAztán Beni 2 a Koli meg 4 éves lesz. Ez tök  jó , de engem mindig meg ráz milyen nagyok J De a nagyobb trauma, hogy benus szeptembertől bölcsis lesz én meg megyek vissza dolgozni. A bölcsis kérdés eleve nyomaszt, mert beni nagyon ragaszkodó és mert megint át kell esnem az elváláson és ott végérvényesen már nem lesz babánk… L A munka kérdés az is egy nagy talány nem nagyon szeretnék vissza menni a munkahelyemre, de elég nehéz az egész életünket össze egyeztetni és a megfelelő munkát megtalálni. Ráadásul 4,5 éve vagyok itthon… Ezek a a már betervezett dolgok amik már most nyomasztanak.
Aztán csak bízok benne, hogy végre megoldódnak az anyagi gondjaink és kicsit felkönnyülhetünk. Bár ezt csak halkan jegyzem meg, de én határozott fejlődést láttok ezen a téren is. Már nagyon sok mindent „megtehetünk” (apróságokra kell gondolni) amit egy 6 hónappal ezelőtt még nem. Szóval bizakodok…
És egyet szeretnék még nagyon nagyon, hogy több egészségünk legyen, mert ennek eléggé híján állunk. Főként én és benus, de azért asszem az egész családra ráférne…….

BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK MINDENKINEK!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése