Benu!

Szóval aki régebb óta követi életünket tudja, hogy beninek tavaly volt egy nagyon komoly bélösszecsúszása amitől nagyon komoly pszichés problémává vált a kakilás :((( Többen mondták hagyjuk megfog oldódni hát nem történt eddig semmi. Mióta babások vagyunk apával többször mondtuk neki, hogy és akkor Dani baba mibe fog kakilni, de soha nem mondott rá semmit. Ügye itthon van betegen és hétfőn reggel elkezdett lábujj hegyen járni és sírni.. és semmi mást nem csinált csak 4 órán keresztül pipiskedve  sírva járt. Többször mondtam neki adok pelust, de ő nem nem kell. Az Daniká.... Végül nagyon ordított mikor mondtam neki hogy akkor üljünk bilire. legnagyobb csodálatomra közölte jó. ráült. néha kicsit ott hagytam majd vissza mentem. Gondoltam egy ugyan olyan erőtlen próbálkozás mint eddig. Erre egyszer csak ordít bemegyek és zokogva mondja ott a kakim :-) Édesem olyan megkönnyebbültnek tűnt. Mondanom se kell együtt sírtunk és persze rohantunk a játék boltba hiszen megígértük neki már nagyon rég hogy amint belekakil megyünk és azt választ amit szeretne. Haza értünk én boldog voltam azt hittem életünk egyik legnehezebb akadályát leküzdöttük, de hamar kiderült sajnos nem :-(((((
2 óra eltelt és újra elkezdett mászkálni és sírni, hogy fáj a popija.. megnéztem külsőleg nem látszott semmi... Ez így ment tegnap 11-ig. és Benike csak ordított és sírva mászkált se nem játszott, nem ivott és végül már nem is evett. Ekkor hívtam apát. Elég nem bírom tovább se lelkileg se fizikálisan. Túl voltunk egy átordítós és éjjelen is. Hívta doki nőt aki elmondat, hogy lehet belső aranyér vagy végbél repedés is így meg kell mutatni sebésznek. Eközben mondtam beninek neharagudjon, de adok rá pelust.. Így tegnap pelenkába megint kakilt. majd mégegyszer a bugyiba is amit után megfogdosott és bele pakolt a bilibe... Ha úgy vesszük vicces is lehetett volna ha nem az elmúlt napok után történt. Némi előre haladás talán, hogy megnézte, mert eddig még ezt se szó szerint undorodott tőle. Na ma megjártuk a sebészetet ahol kiderült nincs szervi baj, tehát pszichés. :-((((( A tegnapi nap óta kicsit jobban van bár még 2-3 óránként jön hogy fáj. Mint mond a szakember azt hogy vonjuk meg tőle mindent. édesség,keksz, banánt (egyetlen gyümi amit megeszik) stb. hozzá teszem nálunk édesség a rudi és ennyi... Egyen minél több rostot joghit, kefirt stb, de a beni nem eszik ilyet. elvihetném dietetikushoz is csak az a gond pontosan tudjuk mit kéne ennie, de nem hajlandó. 3 év alatt nem bírjuk meggyőzni arról,hogy a kenyeret megkenjük vajjal.... Akkor bárki szerint holnap reggelre meggyőzőm arról, hogy egyen paradicsomot stb?????,,, És a legrosszabb minden orvos szerint mi vagyunk a hülye szülök csak épp azt nem értik meg, hogy mint szülök már mindent megpróbáltunk és megtettünk, de nem törik meg.....  Sokáig halogattuk  de asszem eljött a pont hogy kell kérnünk segítséget vagy pszihologust vagy kinezilogust, mert egyedül nem tudjuk leküzdeni. :-(((((
Ez minden élet helyzetben nagyon szomorú és elkeserítő kudarc szerintem egy szülőnek, de most hogy a hormonjaim tombolnak még rosszabbul viselem. Gyakorlatilag a tegnapi napot már végig sírtam a gyerekkel. Ami persze generálja a másik problémámat mi lesz így a kicsi babánkkal?? Nem éppen a békés terhességben él.......

2012.10.18